2016. november 29., kedd 19:24

Jinbei MSN TTL stúdióvaku

A kínai vakugyártó bemutatta új TTL stúdióvakuját. Az MSN TTL széria hálózatról működik és gyors villanási időt ígér, HSS és TTL támogatást Canonnal és Nikonnal. Két verziója létezik 600 és 800Ws-os.

Kategória: Hírek
2016. november 21., hétfő 19:58

Ismerjük meg a Godox rendszerét! - 3. rész

Elérkeztünk a Godox kínálatának legérdekesebb részéhez, az akkumulátoros stúdióvakukhoz és a hibridekhez. Ez itt a legendás Witstro széria. 

Kategória: Fénysuli
2016. november 20., vasárnap 17:07

Ismerjük meg a Godox rendszerét! - 2. rész

Folytatjuk a Godox termékkínálatának bemutatását, hiszen a cég meghatározó szereplője lett a világítástechnikai piacnak innovatív megoldásaival és kiterjedt kompatibilitásával. Ezúttal a rendszervakukat vesszük górcső alá.

Kategória: Fénysuli
2016. november 18., péntek 12:51

Ismerjük meg a Godox rendszerét! - 1. rész

Egyre komolyabb a Yongnuo egyik fő konkurense, a Godox termékkínálata, így itt az ideje megismerni. Sokban különbözik a Yongnuotól és bevallom őszintén szerintem jobb is annál. Én magam Yongnuo cuccokat használok, de erősen foglalkoztat a rendszercsere.

Kategória: Fénysuli
2016. augusztus 04., csütörtök 12:48

Izmosít a Visico is

400Ws-os, távvezérelhető, akkus TTL stúdióvakuval erősít a Visico is. És akkor talán a Hunbright is. 

Kategória: Hírek

A koreai SMDV márkáról sosem hallottam még, pedig állítólag régóta létezik már és egy meglévő rádiós rendszerükre alapozva dobták piacra a BRiHT-360 vakujukat. Ami amellett, hogy 360WS TTL villanó, valljuk be egy elég fura szerzet, de tökéltesen megértem a gyártót. Miért kellene ragaszkodni a klasszikus rendszervaku designhoz, ami anno még úgy alakult ki, hogy a gépváz tetejére szánják. Ma amikor már többet rakjuk állványra rádiós kioldással, mint gépváz tetejére, miért kellene a hagyományos formát követnie egy off-camera használatra szánt vakunak, ha követhetne esetleg műszakilag és/vagy ergonómiailag célszerűbbet is?

Kategória: Hírek
A korábban Pixel King II néven kiszivárogtatott rádiós vakukioldóról eddig a Pixel nevű kínai cég nem igazán nyilatkozott. Pedig ők maguk tették be a katalógusukba a fotóját és az adatait, és osztogatták a Photokinán tavaly. Érdekes módon senkinek nem tűnt fel, a Photokina után egy héttel én magam vettem észre, és fotóztam le a katalógus ezen részét, majd elküldtem a képet a Lightingrumours.com weboldalnak. Ők azóta foglalkoznak a témával, és nyaggatják a Pixel Enterprise-t az infók miatt.

Ez volt tavaly ősszel a katalógusukban:

A leírásokból és a piktogramokból kiderült, hogy az új kioldó tudni fogja a TTL és manuál módot, akár vegyesen is, tudni fog 3 csoportot és HSS gyorsszinkront kezelni, zoomot állítani és nem utolsó sorban saját LCD-s kezelőfelülete lesz, ami nem egy rossz dolog, több okból is. A Nikonosok így fogják tudni igazán kihasználni az adottságait, a Canonosoknak meg egészen egyszerűen kényelmesebb lesz, mint menüben bogarászni, ráadásul az extra vevőegységek vélhetően olcsóbbak lesznek hozzá, mint a jelenlegi Pixel King esetében, ahol az adó és a vevő egyforma.

Ez volt tavaly, azóta leginkább csend honolt az ügyben, egészen mostanáig, mikor is a Lightingrumoursnak köszönhetően újabb kép került nyilvánosságra, ami valószínűleg számítógépes grafika, de a kioldó végleges változatát mutathatja.


...ami ráadásul nem a Pixel King II nevet kapja, vagyis nem a meglévő Pixel King kioldó utódja lesz, hanem Pixel King Pro néven egy magasabb termékkategória a meglévő mellett. Annyi extra információt tudunk még, hogy visszafelé kompatibilis lesz, tehát ha veszünk majd egy ilyen vezérlő egységet, a régi Pixel King kioldóinkat vevőként tudjuk hozzá használni. Baráti... Ár információ egyelőre nincs, a Pixel Enterprise pedig csak annyit nyilatkozott, hogy "hamarosan" bemutatják az új készüléket.

UPDATE: egy ilyen kép szerepel a Pixel honlapján, szóval tényleg nem lehet messze a bemutató:
Kategória: Hírek
2013. május 26., vasárnap 14:22

Pixel King Pro végső specifikációk

Napvilágra került a Pixel King Pro TTL-rádiós kioldó összes részlete. Az előző Kingekhez képest a hatótáv tekintélyes 300m-re növekedett, és ahogy korábban is láthattuk már, a jeladó saját, megvilágított LCD panelt kapott. Ennek segítségével a fotó közvetlenül a kioldóról vezérelheti a vakukat, ahelyett, hogy menüzgetéssel kelljen bajlódnia.
 

Kategória: Hírek
2013. június 14., péntek 13:46

Az optikai vakuvezérlésről

Egy olyan témát veséznék ki, ami sokáig számomra sem volt teljesen tiszta, de hála Szerdahelyi Ádámnak, a Mikrosat vakuszakijának, most már tiszta a kép, így gondoltam leírom, hogy más is megértse mit tesz, hogyan működik valójában a Nikon és a Canon lassan már elavultnak tekinthető, de még mindig népszerű vakuvezérlési rendszere. Nevezzük CLS-nek, AWL-nek, Wireless TTL-nek, vagy a legközkeletűbb nevén "infrás vakuvezérlésnek".

Sokaknak az sem tiszta, hogy a Nikon gépvázakban már régóta jelen lévő, a Canon vázakban csak pár éve bekerült vezetéknélküli vakuvezérlés NEM rádiójel alapú. Mint ahogy az említett gyártók rendszervakuit együttesen használva sem kapunk rádió alapú TTL vezérlést. Kivételt képez ez alól a Canon 600EX-RT és a ST-E3-RT páros, de ez csak mostanság jelent meg, borsos ára miatt egyelőre kevesen használják. Mi most itt arról beszélünk, ha a fényképezőgépvázról irányítunk Canon vagy Nikon vakut, vagy egy Canon vagy Nikon Master/Commander vakuval (pl. 580EXII, SB-900) irányítunk más vakukat, vagy egy ST-E2 vagy SU-800 vezérlővel irányítunk más vakukat.



Ez esetben optikai kioldásról és vezérlésről beszélünk, ami azt jelenti, hogy az irányító /Master/ vaku(!) fényimpulzussal vezérli az irányított /Slave/ vaku(ka)t. Fontos, hogy az irányító, a Master, vagy más nevén Commander mindig egy vaku kell legyen. Ha rendszervakut használunk irányítóként, akkor az elővillanás vezérli a Slave vakukat, ha gépvázat használunk irányítóként akkor a beépített vaku irányítja a távoli vakukat (igen ez azt jelenti, hogy vakuvezérlési rendszert csak olyan gépvázba tudnak beépíteni, aminek van beépített vakuja), de ha valamelyik gyártó saját vezérlő egységét (pl Nikon SU-800, Canon ST-E2) használjuk irányítóként, akkor is ugyanígy működik a történet, ugyanis ezekbe a TTL-vezérlőkbe is egy aprócska vakucső van beépítve, ami a szükséges fényimpulzust adja ki.

A vakukból jövő fény tartalmaz látható és nem látható (UV és infra) fényt is, és ezeket a vakuvezérlő rendszereket úgy alkották meg, hogy a vezérlés működik látható fénnyel és infra fénnyel egyaránt. Emiatt például a Nikon SU-800 és a Canon ST-E2 vezérlőknél meg tudták tenni azt, hogy a villanócsövük elé infraszűrőt (vörösszűrőt) tettek, vagyis a vörös tartományban lévő fényt átengedi, a többit kiszűri. Azt érdemes tudni, hogy nagy hullámhosszú vörös fény (tehát az infravörös is) terjed a legtovább a levegőben (emiatt vörös az álljt jelző közlekedési lámpa, és az autók hátsó helyzetjelzője), így ez a leghatékonyabb, ha vezérlésre akarjuk használni a fényt. Ez az egyik pozitívum, a másik pedig az, hogy ez alig vagy egyáltalán nem látható fény, így nem zavarja a fotóalanyt a vezérlő saját fénye (magyarul nem pislog bele a képbe az elővillanás miatt). A vezérelt vakukba infra érzékelőt szerelnek, hiszen ez a spektrum terjed a legmesszebb - mint fentebb is írtam -, ezért a fény ezen spektrumára érdemes kihegyezni a rendszert.

Az alábbi fotón látszik hogy az ilyen TTL-vezérlők is valójában villannak, csak kevésbé látjuk:



Mivel fényimpulzusokról beszélünk, így lehetséges az, hogy a Yongnuo meg tudta oldani, hogy a vakuja "egyszemélyben" kompatibilis legyen a Nikon és a Canon vezérlő rendszerével is, ugyanis csak a kétfajta fényimpulzus rendszert kellett megfejteniük és beépíteniük a saját vakujukba.

Abban tehát megállapodhatunk, hogy ez a fajta rendszer fénnyel működik, a jeladók látható fényt vagy infrafényt adnak ki típustól függően, a vevők pedig infrafényt érzékelnek. Emiatt a rendszer akkor működik a leghatékonyabban, ha közvetlen rálátás van a vezérlő és a vezérelt egységek között. Mivel a fény egyes felületeken visszaverődik, ezért bizonyos esetekben tudjuk közvetlen rálátás nélkül is használni őket, de egy rádiós rendszerhez képest itt igencsak leszűkülnek a lehetőségek (emlékezzünk csak a tévét is néha lehet úgy irányítani, hogy a távirányítóval a szemközti falra célzunk). A villanó méretéből adódóan a leghatékonyabb vezérlő egységek maguk a rendszervakuk, hiszen sokkal nagyobb fényt, és végső soron vezérlő fényt tudnak kiadni magukból, mint a beépített vakuk vagy a beépített vakuhoz hasonló méretű villanócsővel szerelt TTL-vezérlők. Ezért ha olyan helyen fotózunk, ahol erős a környezeti fény (napsütés pl.) vagy nincs közvetlen rálátás a Master és a Slave vakuk között, akkor Masterként lehetőség szerint használjunk inkább rendszervakut beépített vaku vagy TTL-vezérlő helyett. Ha a modellünk rendszeresen belepislog az expo-ba, ekkor meg használjunk TTL-vezérlőt, mert az infra fényt ad ki magából, ami a szemnek láthatatlan.

Végül de nem utolsó sorban azt mondanám, hogy az optikai vezérlés már a múlté, használjunk inkább rádiós kioldókat. Ezekből is van már olyan, ami teljes mértékben képes helyettesíteni az optikai vezérlést, minden funkció elérhető marad általuk, de a hatótávjuk jóval nagyobb, mint az optikai kioldóké. Ilyen például a Yongnuo YN-622 rádiós vakukioldó is.
Kategória: Hírek
2013. június 30., vasárnap 12:59

Yongnuo YN-622C rádiós kioldó teszt

Annyi ideje húzom már a Yongnuo YN-622C tesztjét, hogy lassan tartóstesznek is nevezhetjük az alábbiakat. A benyomásaim ezúttal is vegyesek, de mivel Yongnuo-fan vagyok, ezért adtam még egy esélyt a kioldónak...meg mégegyet...meg mégegyet, aztán kicserélték és még egyet. Az eredmény: "erős közepessel átment, felsőbb osztályba léphet"



Hol is kezdjem? Először talán a specifikációkkal. A Yongnuo YN-622C ugye egy Canon kompatibilis rádiós kioldó. Ezúttal érdemes kihangsúlyozni, hogy a tesztelt változat Canon verzió, ugyanis a Nikon verzió picit más, így nem vagyok biztos benne, hogy egyértelmű következtetést lehet levonni a Nikon verzióról a Canon teszt alapján. A Nikon ugyanis egyrészt jóval későbbi kiadás, illetve máshogy is működik, vagyis technológia szempontjából is nagy valószínűséggel különböző.
A Canon változat jellemzője, hogy E-TTL II támogatást biztosít, vagyis minden paramétert a kamera menüjéből állíthatunk. Pontosabban fogalmaznék, minden beállítást a kamera menüjéből KELL hogy állítsunk, ugyanis a kamerabeállítások felülbírálják a vaku beállításait (feltéve ha E-TTL II vakuval használjuk). Ez még oké is lenne, ha nem lenne olyan macera bármit is megváltoztatni a kamera menüjében. Mondom hogyan néz ki ez például a Canon 6D esetében (más gépeknél eltérő lehet de ott se kevésbé bonyolult):
  1. Menü gomb 
  2. 2. főmenü fülre lépés (más gépeknél eső fül, megint másoknál hátulról a harmadik), 
  3. azon belül 2. menüpontra lépés (External Speedlite control / Külső Speedlite vezérlés),
  4. 4. almenüpontra lépés (Flash function settings / Vaku funkcióbeállítások),
  5. ...és ekkor vagyunk a vakubeállítás főmenüben(!), lásd az alábbi képen, 
Vakuvezérlés menü Canon 5D Mark III-on

innen navigálhatunk aztán arra a beállításra, amit változtatni szeretnénk, úgymint
  • ETTL/Manuál/Multi üzemmód,
  • optikai vezérlés ki-be kapcs (jelen esetben ez a rádiós vezérlést aktiválja)
  • zoomfej állás, 
  • 2. redőny szinkron/HSS, 
  • vakuerő állítás, 
  • bracketing/ Multi módban villanások száma és Hz
  • csatorna beállítás
  • master vaku villanjon-e
  • csoportkezelés
  • csoportarány beállítás
Ezt annyival meggyorsíthatjuk, hogy az External speedlight control menüt gyorsmenübe (My Menu / Saját menü) rakjuk, és esetleg - ha a gépünk támogatja - úgy állítjuk be a kamerát, hogy a Menü gomb megnyomására rögtön a My Menu-vel indítson. De még ekkor is meg kell nyomnunk a Menü gombot, ránavigálni az External Speelite Control menüpontra, azon belül a 4. almenüre, hogy bejussunk abba a vakuvezérlő kezelőfelületbe (ld kép fent), ahová jó esetben egy gombnyomásra illene jutnunk. Szóval szép és jó ez a távolról vezérlés történet, de így picit macera. Megoldás? Vagy a Flash function settings (Vaku funkcióbeállítások) menüt (ld. kép fent) lehessen gombhoz dedikálni a vázon (ezt csak a Canon teheti meg egy esetleges firmware frissítéssel), vagy olyan vakukioldót használjunk, aminek saját kezelőfelülete és kijelzője van (ld. az új Pixel King Pro, a Phottix Odin vagy a Hähnel Viper) és akkor le van a gond a menüzgetésről. Szerintem a Yongnuo-nál sem kell már túl sokat várni az LCD-paneles TTL kioldóra, de addig is szerintem nyugodtan használhatjuk ezt, ha Yongnuo-fanok vagyunk, mert ha később kijön az LCD-s változat, biztos, hogy kompatibilis lesz az YN-622-vel, így azt nem kell "kidobnunk".

A fentiek, mint már írtam akkor érvényesek, ha E-TTL II vakuval használjuk a Yongnuot, ha sima E-TTL vakuval, mint például a régebbi Canon 580EX, 430EX (tehát nem az EX-II verziók), vagy épp a Triopo TTL vakui, akkor a vakun kell elvégeznünk a beállításokat, a kamera csak rekesz, ISO, általános FEB és automatikus gyújtótávolság infót ad át a Yongnuon keresztül a vakunak, gépvázról történő manuális zoom állításra, vagy manuális üzemmódban a vaku szabályozására például nincs lehetőségünk (a menüben persze be tudjuk állítani, csak épp semmire nem lesz hatással).

Megbízhatóság, hatótáv

No visszatérve picit a specifikációkhoz, a Yongnuo YN-622C 2,4GHz frekvencián működik, ami egyenlő a megbízhatósággal és a nagy hatótávval. Utóbbival nem volt gond, előbbivel picit azért nyűglődtem. Két esküvő kreatív fotózását toltam végig a Yongnuoval, saját vakujukat, a Yongnuo YN-500EX-et használva, és mindkét esküvőnél egy idő után megadta magát. Az egyiknél még ráfogtam arra, hogy gyengék voltak az elemek. Azt azért megjegyezném, hogy hiába az Eneloop, egy ilyen TTL kioldó - én legalábbis úgy vettem észre - sokkal jobban szívja az elemeket, mint egy normál, manuális rádiós kioldó. Az RF-602 kioldóim 3-4 éve megvannak, azóta egyszer vagy kétszer kellett bennük elemet cserélni (pedig sima alkáli elemmel mennek), viszont a Yongnuo-ban az elmúlt kb 2 hónapban már egyszer kellett akkut töltenem.

A baj az, hogy ez a megbízhatóság dolog nem teljesen volt tiszta ügy számomra. Volt mikor azért hagyott ki a kioldó, mert gyenge volt benne az elem (de ekkor is azért mert nem friss akkukat raktam bele, hanem egy vakuból szedtem ki a belevalót, és azt sem tudtam milyen töltöttségi állapotban vannak). Volt mikor azért hagyott ki a kioldó, mert nem vettem észre, hogy az oldalán lévő CH SET gombot véletlenül megnyomtam (igen sajnos meg lehet nyomni véletlenül), ezért másik csatornára állt át a jeladó, és persze hogy nem villantotta el a vakut. Volt mikor azért nem villant a rendszer, mert nem vettem észre, hogy a Yongnuo 500EX sleep módba váltott amíg mi tétlenkedtünk (nem, sajnos nem ébreszti fel a vakut sleep módból, de ez nem a kioldó hibája, hanem a 500EX-é, hogy nem veszi a wake-up jelet a kioldóktól). De olyan is volt, hogy minden klappolt, az elemek frissek voltak, a vaku be volt kapcsolva, a csatorna rendben volt, a vaku mégsem villant. Ha mindezek összejönnek ráadásul meló közben, akkor az ember hajlamos - érzésre legalábbis - egy kalap alá venni a user errort és a tech-errort, és azt mondtani, hogy "kérem uraim ez sz*r". Érdeklődtem ismerősöknél, kinek van ilyen, kinek mi a véleménye róla, és talán egy ember mondta, hogy nála néha hibázik, a többiek mind elégedettek voltak vele. Aztán a kioldó úgy döntött, hogy pontot tesz a történet végére, és a két egységből az egyik használat közben végleg megadta magát (szerencsére nem munka közben, hanem egy workshop alatt), olyannyira hogy be sem lehetett kapcsolni. A Mikrosatban kicserélték egy másikra, azóta hiába nyúzom, minden tökéletes, minden működik, ahogy működnie kell. Sosem hibázik, és a hatótávja is bőven 50 méter fölött van, még téglafalon keresztül is 20 méter fölött. Egyszóval valószínűleg kifogtam egy hibás példányt az elején, dehát erre jó a garancia.

Csoport vezérlés


Node beszéljünk a jó dolgokról, merthogy az is akad bőven. A Yongnuo YN-622C gyakorlatilag fullextrás szolgáltatásokkal rendelkezik, nem csak TTL kioldást érhetünk el általa, hanem A-B-C vakucsoport-vezérlést is, és ez a truváj (pl a Pixel Kinghez képest), hogy csoportarányokat is megadhatunk általa. Mi a különbség?

Míg a Pixel Kingnél, vagy akár a PocketWizardnál (AC3 Zone controller nélkül) úgy használhatunk E-TTL módban vakucsoportokat, hogy azokat egyszerre tudjuk csak szabályozni (+/- 3FÉ-el), illetve külön-külön tudjuk ki-be kapcsolni őket. Ezek a kioldók valójában nem csinálnak mást, minthogy elhitetik a fényképezőgéppel, hogy a rendszervaku a gép vakupapucsába van illesztve, ergo hiába használunk 3-4 vakut, a fényképezőgép úgy érzékeli, hogy csak egyet használunk. Ki-be kapcsolni az egyes csoportokat persze tudjuk, de külön teljesítményre állítani nem. Ez most a TTL üzemmódra vonatkozik, manuál módban külön-külön is szabályozhatjuk az A-B-C csoport teljesítményét 1/1 és 1/64 (v. 1/128) között.

Ezzel szemben a Yongnuo csoportarány kezelésénél némileg egyszerűbb dolgunk van, itt 1:8 - 8:1 intervallumban adhatunk meg arányt A és B csoport között. 
Ha például A:B arány 1:2, akkor B csoport 1 fényértékkel gyengébbet fog villanni A csoportnál, de az összteljesítmény TTL mérésen alapul. Vagyis ha kisüt a nap, vagy befelhősödik az ég, a vaku mindig az aktuális fényviszonyhoz fog igazodni, de az 1:2 arány megmarad a két vakucsoport között.
Ehhez jöhet még hozzá a C csoport, amit +/- 3 FÉ korrekcióval állíthatunk az A csoporthoz viszonyítva (ld kép fent). Ezt a Canon gyári menürendszere teszi lehetővé, ugyanis ha infra alapú optikai kioldást használnánk, ugyanezek lennének a lehetőségeink, vagyis a Yongnuo YN-622C teljes mértékben ki tudja váltani az optikai kioldást.

A Pixel King Proval ellentétben ún. Mix mode használatára nem igazán van lehetőségünk, vagyis kombinálni az E-TTL és manuál kioldást, mivel ezt a Canon menüje nem teszi lehetővé. A Yongnuo azt nevezi Mix módnak, hogy a CH SET gombot hosszan nyomva a készülék átkapcsol egy olyan módba, hogy a kioldó vakupapucsába helyezett vaku E-TTL módban marad, a távvezérelt vakuk pedig manuális módban működnek, de ez nem az igazi mix mód, amikor is a távveszérelt vakuk egy része működik E-TTL-ben egy része pedig manuáliban (pl. A csoport a főfény E-TTL, B és C csoport pl a háttérre villantva manuál módban van).

HSS és SuperSync

A Yongnuo YN-622C elvileg mindkét üzemmódot tudja. A HSS az erre alkalmas vakukkal tökéletesen működik is, akár 1/8000s zársebességig vakuzhatunk, anélkül, hogy megjelenne a fekete csík a képen. A SuperSync (közismertebb nevén HyperSync, magyarázat itt) már más tészta. Ekkor elvileg lassabb villanási idejű vakukkal is tudjuk gyorsszinkron módban használni a kameránkat, vagyis akár stúdióvakuval is lemehetünk 1/8000s záridőig, ezáltal lehetőségünk nyílik megfagyasztani a gyors mozgást akár lassú villanási idejű vakuval is. Ehhez a leírás szerint nincs más teendő, mint a Yongnuo YN-622-t feltenni a gépvázra, a gépváz menüjében beállítani a HSS gyorsszinkront, a vevőegységet pedig manuális vakuhoz csatlakoztatni, stúdióvakuhoz szinkronkábellel (PC kimenet van a vevőn), manuális rendszervakut pedig 1/1 erőre állítva a vakupapucsba tenni. Három rendszervakuval próbáltam, de sajnos nem sikerült elérni az eredményt, ebből 2 Yongnuo manuál vaku volt, ami azért viszonylag gyorsan villan még 1/1 erőn is, és egy Triopo vaku, aminek a villanási idejét nem tudom sajnos. Ha sikerül stúdióvakuval megoldani, arról írok egy külön posztot, mert már engem is érdekel ez a HyperSync...kicsit olyan már mint Columbo felesége...

AF segédfény

Bizony ilyet is tud az YN-622C, a gépvázra helyezve segédfényt is kiad magából, mintája ugyanolyan, mint az YN-500EX vakué. Vagyis megéri úgy is használni, ha csak fényerős obival dolgozunk sötét helyen, vaku nélkül, csak feldobjuk az YN-622C egyik felét a gépvázra és segítségünkre lesz fókuszáláskor, nem kell bajlódnunk a vakuvillanás letiltásával.

Építési minőség

Küllem szempontjából a Yongnuo teljesen rendben van, minőségi érzetet kelt, nem kicsi darab, elég tekintélyt parancsolónak mondanám egy gépváz tetejére szerelve. A felső felületén üvegszerű fényesre csiszolt anyag van, alatta helyezkednek el a státuszledek, melyek szép csilli-villi külsőt adnak a kioldónak működés közben. Minimum mint ha valami NASA fejlesztésű hipertéri fluxuskondenzátor lenne - na jó kicsit túloztam.




Van a ketyerén Teszt gomb is, ami kézi fényméréshez jól szokott jönni, manapság egyre több kioldóról lehagyják, mi meg toljuk az expot a vázba, ha fényt akarunk mérni, otthon meg törölhetjük az életlen padlófotókat a fotózás elejéről.

A YN-622C egyébként Transciever, vagyis adóvevő, ami annyit tesz, hogy egy pár két tagja teljesen ugyanolyan, saját maga dönti el a használatból adódóan, hogy adóként vagy vevőként funkcionál. Ez azért jó mert egyrészt ha több áll rendelkezésre és az egyik bedöglene, könnyedén tudjuk helyettesíteni egy másikkal (míg ha egy dedikált adó bedöglik a fotózáson akkor vége a munkának), másrészt azért jó, mert amint a Yongnuo megjelenik egy saját kezelőfelületes, LCD-kijelzős vezérlővel, akkor a meglévő YN-622C-ket dedikált vevőként csatasorba állíthatjuk (és még akkor is fennáll a lehetőségünk, hogy ha az LCD-s adó a helyszínen felmondaná a szolgálatot, akkor helyettesíteni tudjuk egy YN-622C-vel, és mehet tovább a munka).

A kioldó mellesleg AA ceruzaelemmel vagy akkuval működik így bárhol szerezhetünk utánpótlást hozzá, ha megszorulnánk. Apropó megszorítás...nem a kormányra gondolok, hanem az Yongnuon lévő szorítógyűrűkre, ami nagyon hasznos, hiszen vannak olyan vakutartó adapterek, melyek nem rendelkeznek saját szorítóval, ilyenkor nem árt ha a kioldón van szorító megoldás, ami megtartja a vakunkat pl a softbox előtt.

A Yongnuo YN-622 rádiós kioldó Canon és Nikon verzióban megvásárolható 33.900,- Ft/pár áron a Mikrosatnál. A Nikon verzió annyiban különbözik a Canontól, hogy a Nikon gépvázakban nincs "Külső vakuvezérlés" menü, ezért ha teljes körű szolgáltatást szeretnénk, akkor a gépvázra helyezett adó tetejére csatlakoztatnunk kell egy Nikon SU-800 kioldót vagy egy Master vakut, mert ez fog a rádiós vezérlés kezelőfelületeként működni.
Kategória: Tesztek
1. oldal / 5

RSS module

feed-image RSS