2017. április 25., kedd 10:04

Manfrotto Nitrotech videófej

A NITROTECH N8-as fluid video fej egy egyedülálló technológia, amely nitrogén patronos középpontjával folyamatos ellensúlyozást tesz lehetővé. Így a kamerát precízen, pontosan irányíthatjuk 8kg-ig. Az állítható folyadék ellenállásnak köszönhetően mint pan, mint tilt irányban a mozgás sima, egyenletes. 3/8"-os easy link csatlakozók segítségével, melyek elfordulás gátlóval is felszereltek, így bármilyen kiegészítőt csatlakoztathatunk, legyen az monitor vagy bármilyen más eszköz. A cserelapok oldalsó zármechanizmusa, biztos, könnyű és gyors kamera csatlakoztatást tesz lehetővé. A NITROTECH lapos alja standard 3/8" menettel nagyon sokoldalúvá teszi a fejet, hiszen többféle kombinációra (tripod, slider, jib vagy crane) felszerelhető. 

Kategória: Hírek
2016. június 19., vasárnap 20:04

Teszt: Manfrotto Lykos LED lámpa

Tesztelésre került hozzám a Manfrotto Lykos Daylight nevű, kisméretű LED lámpája. Elsőre semmi extrának nem tűnt, egy a sok közül, ám kiderült, hogy egész bika és appal vezérelhető. Meg marha drága is.

Kategória: Tesztek
2014. június 23., hétfő 17:24

Manfrotto a Mikrosatnál

A masszív és kedvező árú Induro állványok mellett mostantól a népszerű és persze szintén kiváló minőségű Manfrotto termékeket is meg lehet találni a Mikrosat kínálatában.
Újabb márkával bővült a Mikrosat termékskálája, ez pedig nem más, mint a közkedvelt Manfrotto, mely a fotó- és videoállványok terén piacvezető a világon. Az olasz székhelyű, ámde angol tulajdonban lévő márka kínálatában nem csak tripodokat találunk, de stúdiós kiegészítőket, monopodokat, különféle általános és speciális állványfejeket, fotóstákákat és mobiltelefonos kiegészítőket is.
A boltban korrekt árukészlet vár mindenkit, de ha valamit mégsem találtok, csak szóljatok és beszerzik a srácok!

Az aktuális Manfrotto kínálatot ide kattintva találjátok a webshopban.
Kategória: Hírek
2014. augusztus 13., szerda 15:30

Teszt: Manfrotto NanoPole rendszervaku állvány

Ügyes kis ötlettel rukkolt elő a Manfrotto. Hát igen, ez az élet rendje: a nagy gyártók megcsinálnak valamit, aztán a kínaiak lekoppintják és olcsóbban adják, így a nagy gyártók kénytelenek egyre okosabb ötleteket kitalálni, hogy élen járjanak. A Manfrotto NanoPole egy ilyen okos ötlet, de nekem egy kicsit még kárcsú...szó szerint...is.

Nem titkoltan ez egy rendszervakuhoz kifejlesztett állvány, mely számos ügyes megoldást mutat fel, ami a terepen rendszervakuzóknak jelent évek óta gyülemlő nyűgökre megoldást. A Manfrotto viszont mintha nem gondolt volna arra, hogy a rendszervakus fotósok ma már nem csak csupasz vakut használnak, hanem fényformálókat is, sőt van, hogy nem is egy rendszervakut raknak az állványra.


A NanoPole kétfunkciós: működik tripodként és egy gombnyomásra eltávolítva a lábait, működik monopodként is (tripod/monopod alatt most természetesen lámpaállványt értünk, vagyis három lábú állvány illetve kézben tartható rúd). Emiatt a "Pole" a nevében, "Nanonak" meg azért nano, mert a lábak összecsukáskor visszafelé hajlanak, így kisebb helyet foglal szállításkor, tároláskor. Ha már itt tartunk a NanoPole teleszkópos szára 5 tagból áll, ami szintén az apróra " hajtogatást" szolgálja. E kis méretből fakadóan azonban ez nem egy masszív állvány. Ha fejmagasságnál magasabbról szeretnénk világítani, akkor az utolsó teleszkópszárat is muszáj kihúznunk, de az már olyan vékony, mint a kisujjam.


Az állvány lábai sem a szokásos csövekből állnak, hanem lapos rudakból, ezzel viszont lehetővé válik, hogy az egyik láb állítható hosszúságú legyen (na nem mintha a csöves megoldásnál ez problémát kellene jelentsen, mégsem csinálják...). Ennek köszönhetően az állványt elméletileg egyenetlen talajra is stabilan lerakhatjuk, ami nagyon hálás dolog lenne, és egy régi problémát oldhatnánk meg vele, de ez csak az elmélet. Az állvány szárán bejelölték, hogy hol van a legstabilabb lábpozíció, ennél a terpesznél teljesen kihúzott lábvéggel kb 2-3cm-es szintkülönbséget tudunk csak áthidalni. Ha feladjuk a nagyobb terpesz jelentette stabilitást, állíthatjuk a lábvégeket meredekebbre is, ekkor már kb 10-12cm-es az áthidalható maximális szintkülönbség, ami valljuk be, max egy vakondtúrást jelent, nem egy domboldalt, vagy egy lépcsőt, márpedig e kettő a legjellemzőbb ellensége a terepen lámpaállványra szerelt vakuknak. A legstabilabb állásban kihúzott lábtoldással legalább azt elérhetjük, hogy arra az oldalra fordítjuk, amerre az állványon lévő súly amúgy dőlne, ha dőlne, így abba az irányba stabilabb lesz az állvány. A vállán egyébként kampót is találunk, amire súlyt akaszthatunk, de mivel az egész állvány elég alacsony profilú, így túl sok hely nincs a kampó és a talaj között egy lógó súlyzsáknak.



Az állvány legalján egy Manfrotto-logós piros gombot találunk, ha benyomjuk, a középoszlopot ki tudjuk húzni a lábak foglalatából, így a szárat egy asszisztens kézben tudja tartani, de túl nagy fényformálót ne akarjunk felpakolni ebben az esetben, mert a megdöntött rúd még a végén zárójelbe hajlik. Nem mertem tesztelni, hogy mennyire rugalmas, de biztos nem tesz jót neki, ha sokszor sokáig meghajlik, és a vége az lesz, hogy nem tudjuk majd összecsukni. Érzésre már egy kisebb rendszervaku saját súlya is soknak tűnik neki, pedig az utolsó, legvékonyabb tagot még be is toltam.



A Manfrotto NanoPole-hoz kapunk egy vakutartó adaptert/fejet is, ami szintén egy ügyes kis szerkezet, ha más nem emiatt érdemes megvenni a szettet, de ha lehet kapni külön is (nem néztem még utána), én egyre-kettőre vevő lennék az biztos. Ott kezdődik, hogy az állvány(spigot)rögzítése nem csavaros, hanem rugós-patentos, befele csak bekattan, és a fület kézzel rászorítjuk. Nem kell szárnyas anyát csavargatni, mint egy hagyományos vakutartó esetében. Az más kérdés, hogy jó lett volna ha a fül rendesen be is kattan, de az a példány, ami nálam volt nem kattant be (ld képen lent, nem szabadna elállnia a szürke fülnek). Lehet hogy erővel a helyére lehetett volna nyomni, de féltem, hogy utána kézzel nem lehet majd kinyitni csak valami feszítővel, csavarhúzóval - mivelhogy a nyitás értelemszerűen így történik: a fület lebillentjük, utána le tudjuk emelni a fejet a spigotról.

Másik okossága az adapterfejnek a beépített rugós csillapítás: előre-hátra billentésnél rugó áll ellen a mozgásnak, így ha véletlenül lebillen a vaku, nem ütődik semmihez. Ez a rugó is azonban csak egy rendszervaku súlyát tudja csillapítani, fényformálóval már nem sokat ér. Nagy, jól kezelhető szorítócsavarral lehet egyébént a fejet a kívánt pozícióban rögzíteni.

A harmadik okosság a vakupapucsa az adapternek, melyet egy körülötte elhelyezkedő szorítóval lehet  feszíteni vagy engedni, vagyis a vakut becsúsztatjuk, és az egyébként is az adaptert fogó kezünkkel csak tekerni/szorítani kell. Baromi kényelmes és ergonomikus (vagy ez a két szó ugyanazt jelenti?).

Egy szó mint száz, minden kezdeményezés, amit ebbe a szettbe tett a Manfrotto nagyon szimpatikus, de valahogy kevés. Az állvány pici és gyenge, a szintkülönbségek áthidalására szánt lábak mozgástere szintén kevéske, és a hozzá tartozó fej rugós csillapítása is csak egy rendszervaku súlyával birkózik meg, egy fényformálóval szerelt motyóval már nem. Ernyőtartót találunk a vakutartó adapterben, egy 100cm-es ernyővel még azért megbirkózik a szett, de én nyugodtabb lennék, ha valaki fogja is fotózás közben, mert az első lenge szellő felborítaná, amit némileg ellensúlyozhatunk a fentebb már említett kihúzott lábvéggel (értsd a kihúzott lábat tesszük az ernyő alá, így nehezebben dől el).

Bízzunk benne, hogy lesz ez még jobb is, mert az egész szett nagyon minőségi, és tele van innovatívnak nevezhető megoldásokkal. Nehogy már ezt is a kínaiak csinálják meg először rendesen...

A Manfrotto NanoPole kit 32.200,- Ft-ért kapható a Mikrosatnál.




Kategória: Tesztek
2014. augusztus 22., péntek 17:07

Teszt: Manfrotto MK055XPRO3-3W állvány 3D fejjel

Ehhh, mire helyesen begépeltem ennek a csodaállványnak a nevét (mit nevét?...ez már cikkszám!)... Szóval ez a híres-nevezetes 055 állvány új verziója egy frankó kis 3D fejjel, ennyi a sztori, amit az MK055XPRO3-3W bámulatosan egyszerű és könnyen megjegyezhető név rejt maga mögött.

A múltkor megkaptam a magamét a Mikrosatban, rákérdeztek, hogy a következő teszt a lakásom melyik részében fog zajlani...hát tessék, ez most "exkluzív" környezetben valósult meg, a Velencei tó partján. :)

Tartom a véleményem, amit a Manfrotto NanoPole kissé keserédesre sikerült tesztjénél kijelentettem, miszerint a Manfrotto nagyon jó irányba halad. A 055-ös állvány legújabb verzióján is látszik a kifinomult formaterv és kidolgozás, látszik hogy a mérnökök gondolkodtak, és fogtak már fényképezőgépet (állvánnyal) a kezükben. A 055-ös Manfi állvány mindig is az egyik legnépszerűbb kategória volt, mert masszív és sokoldalú, az új változat pedig erre tesz még rá egy lapáttal. Hogy funkcióban is vajon, azt nem tudom, mert a régi 055 talán csak boltban nézegetve járt a kezeim között, sosem használtam terepen, így összehasonlítást nem tudok virítani ebben a cikkben, ezért leírom inkább, hogy a teszt során mit tapasztaltam az állvánnyal. Aztán kommentben meg jöhetnek majd az "ezt az elődje is tudta már"-jellegű reakciók.


Nagyon sokat agyaltam azon, hogy mihez hasonlítsam az új 055XPRO-t. Imádok hasonlatokkal példálózni a kevésbé szakmai életből, például autótípusokhoz hasonlítani valamit. Autóguruk most biztos belém fognak kötni, de csakazért is leírom: Ha azt vesszük, hogy van a Gitzo, az Induro és az új Manfrotto (persze van más márka is, de az összehasonlítás kedvéért most maradjunk ennyinél), akkor azt mondtanám, hogy van a Volkswagen és mondjuk az új Peugeot-k. A Gitzo és az Induro a Volkswagen, letisztult, megbízható, de semmi sallang, semmi merész design, minden németesen egyszerű és könnyen kezelhető, mondjuk úgy, elnyűhetetlen és teszi a dolgát. Mindig számíthatunk rá. Ehhez képest egy újabb Peugeot (tudom, mert ilyenem van, 210.000 km-rel), ugyanúgy megbízható, ugyanúgy teszi a dolgát, de van benne egy kis vagányság, némi plusz, némi merészebb design. Na ez az új Manfrotto: a régi jól bevált konstruckió és az új, tetszetős design elegye, amit nem csak használni jó, de ránézni, megfogni is kellemes a júzer számára. A fekete alumínium lábakon ezúttal nem szivacsos fogórészek vannak, hanem érdesített gumírozás, amibe hatalmas Manfrotto feliratot nyomtak. A vállakon a lábak szögét állító gombok áramvonalas, mattított alumínium anyagból készültek, a lábrögzítő csatok is nagyon dizájnosak, és jól működtethetők. Itt ott egy kis piros vagy bordó szín, hol logo, hol funkcionális alkatrész formájában, az egész nagyon elegáns és esztétikus. Tipikus "haaahh" érzés, amikor az ember kiveszi az állványt a dobozából.

Ha már a dobozról van szó, sajnos az Induroval ellentétben ehhez semmit nem adnak gyárilag. Nincs hordtáska, nincs szerszámkészlet, nincs lábtüske. Pedig az új 3D fej a betolható fogantyúszárakkal kis helyen is elfér, nincs már szükség a tipikus manfrottós tubatáskára hozzá.

Az új 055 is háromtagú lábból áll, vagyis a nagyobb (összecsukva), de stabilabb vonalat képviseli. A teleszkópos lábakat két igen nagy szorítócsattal tudjuk rögzíteni, amik már nem azok a rég megszokott, kinyitva lifegős típusok, ezek határozottan és szó szerint csattannak, ha kinyitjuk vagy becsukjuk őket. Természetfotósok most biztos felszisszennek, de megnyugtatásul közlöm, lehet ezt csendben is csinálni, ha jól megfogjuk a csatokat, akkor a lábak hossza nesztelenül is állítható. Az új rendszer neve Quick Power Lock egyébként, ami valószínűleg arra utal, hogy a csatok nagyon kis úton mozognak a kinyitott és a bezárt állás között. Ezek előszorítását egy csavarral saját magunk is állíthatjuk. A gyártó szerint az új szorítórendszer könnyebb működtetést, és nagyobb szorítóerőt kínál, így nőtt az állvány terhelhetősége, ami egyébként 9kg.

A lábak szöge természetesen változtatható, ráadásul 4 állásban kattan be az a bizonyos alumínium gomb, makrózáshoz akár teljesen vízszintesbe is ki lehet nyitni őket. Apropó makrózás: az új Manfrotto 055 is megkapta az elődmodellnél jól bevált keresztállású nyakat, mely a következőképp működik. A nyakrözgíző csavart (mely egyébként az állvány messze legbénább alkatrésze, a dolgát ugyan teszi, de konstrukciója, kivitelezése a leggagyibb kínai termékeket idézi az állvány többi részéhez képest), szóval a csavart kilazítjuk, a nyakat (középoszlopot) felhúzzuk koppanásig, majd a középoszlop alján található piros gombot benyomva a szárat ki tudjuk húzni a vállakból. Nem teljesen persze, mert ha kihúztuk megakad a szerkezet és el tudjuk billenteni oldalra, majd - immáron víszintes állásban - újra betoljuk és rászorítunk a nyakrögzítő csavarral. Ezzel a keresztrudas módszerrel és a teljesen vízszintesbe állítható lábakkal a kamera objektívét teljesen talajszintbe tudjuk varázsolni mindenféle truváj nélkül. Truváj alatt értsd pl a kivehető és fejjel lefelé megfordítható középoszlopokat más állványoknál.


Az állvány összecsukva 61cm, kinyitva 140 illetve 170cm a középoszlop állásától függően. Erre jön még rá az állványfej és a kamera magassága, így az állvány legmagasabb állásában már halandó ember nem tud belenézni a keresőbe (ekkor a kereső kb 2m magasan lesz egy markolatos géppel), ellenben betolt középoszloppal a kereső épp egy 170-175cm-es ember szemmagasságába kerül. Ilyen méretekhez megfelelően az állvány nem könnyű, alapesetben 2,5kg + a fej, de túlzottan nehéznek sem nevezném.

Az állvány vállán találunk még egy kampót, melyre szeles időben súlyt akaszthatunk, pl táskát. A használati útmutatóban viccesen megjegyzik, hogy ez nincs a dobozban mellékelve, pedig egy szép olasz retikülnek biztos örült volna a zasszony. Ugyanerre a kampóra vállpántot is csatolhatunk, ha az állványt így kívánjuk cipelni. Mind a táska, mind a vállpánt külön megvásárolandó termék, előbbit plázában keressük, utóbbit Manfrotto szakkereskedésben. Ami számomra érthetetlen, hogy ez a kis kampó műanyagból van és lötyögősen van rögzítve az állvány nyakára. Nem tudom miért nem masszívabb, de az olaszok biztos tudják. Ugyanitt, csak egy szekcióval arrébb találunk egy 3/8" méretű csavarmenetet egy Easy Link feliratú porvédő gumisapka alatt, ide különféle kiegészítőket illeszthetünk, például egy merev vagy flexibilis kart, ami fényt, derítőlapot vagy épp kontrollmonitort tart.

A 055 vállán lévő vízszintező egy gumi gyűrűre került, ez egyrészt megóvja a középoszlopot és a fejet az ütközéstől, ha leengedjük (a gumi topítja az ütközést), illetve körbeforgatható, könnyedén ellenőrizhetjük függetlenül attól, hogy az állvány melyik oldalán állunk.

No és akkor lássuk az állványfejet. A szettben egy középkategóriás 3D állványfej, az ún Manfrotto X-PRO 3D található, melynek két legfőbb erényét a kisebb helyigényt eredményező, betolható fogantyúk, és a két tengely döntésénél a fej súrlódását szabályozó tárcsák adják. Utóbbival a kamera+objektív kombónk súlyához szabhatjuk a fej mozgatását, nehezebb cuccnál szoríthajuk, könnyebb cuccnál lazíthatjuk az előre-hátra, illetve az oldalra döntést.

A frikciós csavaroknak viszont áldozatul esett a sklázás, a mozgatást számszerűsítő fokbeosztást csak a függőleges tengely körüli elforgatást végző szorítónál keressünk. Ezt kárpótolandó a Manfrotto három vízszintmérő libellát is szerelt a fejre. A fej mozgásai precízek, valamiféle olajos csillapítás valószínűleg van benne, de a végállásokban nincs rugó vagy más ellenállás, tehát lebillenő 600-as objektív ellen nem véd.


A gyorscseretalp is számomra kedves, a kioldáskor egy gombot kell lenyomni, hogy el tudjuk távolítani a fejből, ez növeli a biztonságot. Maga a talp saját szorítófüllel rendelkezik, sokszor leírtam már mennyire utálom azokat a gyorscseretalpakat, amelyekhez pénzérmét kell használnunk, ha a kamerára akarjuk rögzíteni őket, itt megkímélt minket ettől a Manfrotto, vagyis minden forintodat és filléredet elköltheted a 81.400 Ft-os Manfrotto 055XPR3-3W állványszettre, nem fog pénz kelleni a használatához. :)


Kategória: Tesztek
Mivel egy időben mindkét állvány nálam volt, így kézenfekvő volt egy összehasonlítás, hiszen nagyjából egy liga a kettő, és bizonyára sokan dilemmáznak, hogy melyik legyen. Az ismeretlenebb, de olcsóbb, nagy teherbírású Induro? Vagy a csillivilli, ismertebb, de drágább Manfrotto? Próbálok picit segíteni a kérdésben.

Az Induro állványokat a Mikrosat már ezer meg egy éve árulja, mégis akad még fotós, aki nem ismeri őket, és bőven akad olyan, aki hallott már róla, de nem mert belevágni, pedig az áruk kedvezőbb, mint a versenytársaké, és a teherbírásuk jellemzően szinte duplája az azonos kategóriájú konkurenciáénál. A Manfrotto 190-es és 055-ös szériája pedig olyan népszerű már, hogy gyakorlatilag eladja magát, lazán piacvezető mindkettő a professzionális és prosumer felhasználás terén.

A tesztelt két állvány nagyjából egyforma kategória. Hangsúlyozom nagyjából, mivel a Manfrotto 055-t én inkább valahová az Induro AT213 és az AT313 közé tenném, de az Induronak ott nincs külön típusa. Most a 313-mal foglalkozunk, mert ez volt háznál, illetve a maximális magassága is közel egyforma a Manfrottoéval, továbbá a súlyuk és a lábak vastagsága is nagyon közel áll egymáshoz.

A Manfrotton az MK055XPRO3-3W szettben kapható 3D fej volt, az Induro-n pedig egy Cullmann Magnesit 40200 gömbfej, amit sajnos már nem gyártanak, pedig akkora a gömbje, mint egy billiárdgolyó, és a teherbírása (30kg) is passzol az Induro brutál teherbírásához.

Nézzük az adatokat először: az Induro AT313 összecsukva a fent említett fejjel együtt 84cm, ami épp belefér az állványhoz adott hordtáskába (maga az állvány fej nélkül 71cm). A Manfrotto összecsukva 74cm a fejjel együtt, ez a gyári adat, én 72,5-73-at mértem. A fej nélküli Manfrotto 055 összecsukva 61cm. Itt tehát nyert a Manfrotto, hiszen jó 10cm-rel kisebb, ami szállításnál bizony számít.

Az Induro súlya ezzel a fejjel 3,6kg, a Manfrotto 3,4kg. Ez a különbség nem sok, kézben tartva nem is érezni, de nyilván más-más állványfejek használata esetén ez a különbség nőhet vagy csökkenhet a két állvány között.
Balra a Manfrotto 055XPRO3, jobbra az Induro AT313

A két állvány közti alapvető különbség, hogy a 3 tagú szekcionálás ellenére az Induro lábainak szekciói hosszabbak a Manfrottoénál, ellenben a nyaka, vagyis a kihúzható középoszlopa rövidebb. Ez azt eredményezi, hogy amíg a középoszlop nincs kihúzva, az Induro minden állásban magasabb a Manfrottonál, de a legvégén, amikor kihúzzuk a középoszlopot, a maximális magasságnál a Manfrotto beéri az Indurot. Ez az állványfejjel és a kamera magasságával együtt már tekintélyes méret, a keresőbe átlagember csak sámlira állva tud belenézni. A legfőbb probléma azonban az lehet az Induroval, hogy egy 170-175cm körüli embernek a teljesen kihúzott lábakkal, de betolt középoszloppal már szemmagasság fölött lesz a kamera, így a lábakból vissza kell engedni, ha a keresőt a szemünkkel egy szintre szeretnék helyezni. Így viszont nehéz mindehárom lábat egyforma mértékben visszaengedni, míg a Manfrottonál a rövidebb lábak miatt a teljesen kinyitott állvány betolt középoszloppal épp szemmagasságba emeli a fényképezőgépet.
A hosszabb lábak miatt az Induro terpesze is jóval nagyobb átmérőjű körben helyezkedik el, vagyis kinyitva nagyobb a helyigénye a Manfrottoénál.

Balra a Manfrotto 055XPRO3, jobbra az Induro AT313
Van tehát egy rövid lábú, hosszú nyakú modellünk, és egy hosszú lábú rövid nyakú. :) Egy állványnak azonban a középoszlop a rákfenéje, ha a teherbírás kicsi, az rendszerint a középoszlop számlájára írható, nem véletlen, hogy a legkomolyabb teherbírású tripodokban egyáltalán nincs középoszlop. A Manfrotto állvány teherbírása 9kg, a 3D fejé 8kg, tehát összesítésben a gyártó az egész szettre 8kg-os teherbírást ad meg. Az Induro AT313 teherbírása 15kg. Ez a súlyt kevés állványfej bírja el ami jelenleg megfizethető árban kapható, tehát ha nem akarunk egy vagyont költeni fejre, akkor valószínűleg a fej lesz a szűk keresztmetszet, és visszatérünk a 8-9kg körüli értékre az Induroval is. Felhívnám a figyelmet ugyanakkor az Induro saját állványfejeire is, amiknek a teherbírása hasonlóan nagy. Sajnos azt tudni kell, hogy a megfizethetőbb árban lévő (értsd 30-35.000 Ft alatti) Induro állványfejek hiába erősek, a működtetésük kevésbé kifinomult, mint pl a tesztelt Manfrotto állványon lévő fejé. Rossznak nem rosszak, de ég és föld különbség van például egy Induro 5D fej és egy olcsóbb Induro 3D fej vagy gömbfej között. A jobb Induro fejek mind 10kg+ teherbírásúak és nagyon precízek, de sajnos mind 40-50ezer Ft fölött vannak. Nekem speciel nagy szerencsém volt ezzel a Cullmann fejjel,  utolsó kifutó darab volt a boltban, a gömb már-már teniszlabda mérete miatt a működése nagyon precíz, a teherbírása meg 30kg, több mint az állványé, így az összesített teherbírás 15kg (vagyis az Induro AT313 lett a szűk keresztmetszet az én szettem esetében). Kérdés, hogy kinek kell ekkora teherbírás? Még egy pro váz + egy 600-800mm-es objektív kombó sem éri el a 10kg-ot. Azt tudjuk, hogy érdemes azért fölélőni az adott felszerelésnek, de tény, hogy átlag fotósnak bőven elég a 8-9kg-os teherbírás, hiszen egy pro vagy egy markolatos fél-pro váz + 70-200mm-es vagy 100-300-as objektív is max 3kg. Nem tagadom, ágyúval lövök verébre, hiszen 70-200/2.8-nál nagyobb objektívem nekem sem volt, most meg már az sincs.

Beszéltünk a magasságokról, de mi van a földszinttel? A makrofotózás szerelmeseinek melyik állvány a kedvezőbb? Igazából mindkét állványt lehet úgy állítani, hogy a fényképezőgép a talajközelbe kerüljön, de itt a Manfrotto nyer az oldalra kibillenthető középoszloppal és a vízszintesbe kihajtható lábakkal. Így a kamera úgy kerül talajszintbe, hogy a talpán van, vagyis nem fejjel lefelé áll, és pár gombnyomással és mozdulattal meg tudjuk oldani a helyzetet. Az Induronál csak úgy tudjuk ezt kivitelezni, ha a lábakat nem a legszélesebb terpeszbe, hanem a középső állásba állítjuk, majd a középoszlop aljából kicsavarjuk a súlyzsák rugós kampóját, a középoszlopot kivesszük és megfordítva visszahelyezzük. Ekkor a kamera nagyon alacsonyra kerülhet, de fejjel lefelé áll, így némileg macerásabb használni.

A lábszögek állítása a Manfrottonál 4 fokozatú, az Induronál csak három, utóbbinál a teljesen vízszintes állás hiányzik, de már a legszélesebb terpesznél is gondunk akad a középoszloppal mert leér a földre, így ki kell húznunk, de így meg magasra kerül a fényképezőgép, vagyis hiába eresztettük lejjebb a lábakkal, ha a középoszloppal meg vissza kell húznunk.

Lehet kapni az Indurohoz rövid középoszlopot is, de plusz pénz, plusz cipelendő alkatrész. Ilyen esetben a Manfrotto középoszlopa is leérne, de ott lehetőség van ugye oldalra kibillenteni és onnantól úgy állítjuk a lábakat ahogy nem szégyelljük. Az Induronál a lábszögek állításához a vállán lévő reteszeket kell két ujjal megfogni és kihúzni, majd a kívánt állásnál visszatolni, ha vissza hajtjuk ugyanez az eljárás. Ezzel szemben a Manfrottonál csak a hüvelykujjunkkal kell a rugós alumínium reteszelőt lefelé húzni és a kívánt állásban elengedni, a lábak visszahajtásánál meg csak kattog a retesz a fokozatokon, nem kell semmit húzni vagy vonni, összecsukáskor automatikusan visszaáll az eredeti állásba.

A lábteleszkópok szorítása az Induronál csavaros, de csak egy negyed vagy fél fordulat szükséges a nyitáshoz-záráshoz, a Manfrottoé csatos. Egyesek mondják, hogy nem szeretik a csavaros lábszorítást, mert sosem tudják merre kell fordítani. Igen, az elején néha előfordul, de hozzá lehet szokni, mert az állványt általában mindig ugyanúgy fogjuk meg, ugyanúgy működtetjük, így egy idő után rááll az ember keze. A Manfrotto csat-kialakítása is olyan egyébként, hogy az első napokban biztos, hogy másik irányba akarjuk húzni majd párszor, mire megszokjuk, hogy nem a kiálló csatrésznél kell húzni/nyitni, hanem a lábhoz hozzásimuló részt kell megemelnünk.

A teleszkópok működése, ki-behúzkodása között is nagy különbség van, az Induroé sokkal feszesebb, simábban lehet kihúzni a lábait, a Manfrottoé lötyögősebb, kotyogósabb, csak akkor válik merevvé, ha rázárjuk a csatot. Érzésre az Induro a frankóbb, mintha jobban egyben lenne, mintha precízebben tervezték volna, de fennáll a veszélye, hogy ha kosz kerül bele (annak ellenére, hogy van benne porvédelem), akkor a lábak könnyebben megszorulhatnak, mint a Manfrottonál

A középoszlop szorítómechanizmusa is más, a Manfrottonál egy gagyi szárnyasanyát tettek be erre a célra, ami a dolgát végzi, de mondjuk ki, elég "egybites" megoldás, az állvány többi eleméhez hasonlítva, ezt leírtam a tesztjében is. Az Induro középoszlop szorításáért egy nagy csavar felel, mely körülöleli a középoszlopot, ami nagyon jól működtethető, masszív, könnyű használni, de a konstrukciója, kialakítása miatt én már többször odacsíptem vele az ujjamat, néha egészen durván is. Volt hogy az ujjbegyemen a bőrt csípte össze szorításkor, volt hogy a kihúzott állapotban meglazított középoszlop a saját súlya miatt lecsúszott, és ráesett az ujjamra, ugyanis a szorítót fogó kéz pont az útjába esik a nyakba becsúszó oszlopnak. Nem túl ergonómikus megoldás, de legalább masszív. Ami a vállat illeti, a Manfrottonál lehetőség van extra kiegészítőt (kart, LED lámpát, stb) tenni az állványra, az Induronál erre nincs lehetőség.

Az Indurohoz alapból jár egy minőségi, párnázott pánttal rendelkező hordtáska, amibe egy gömbfejjel, vagy egy lehajtható karokkal rendelkező 3D/5D fejjel együtt is belefér az állvány, illetve jár hozzá lábtüske és szerszámkészlet is, mindez egy kis szütyőben, amit a táska pántjára lehet felcsatolni, így nem veszítjük el. Ellenben a Manfrottohoz gyárilag semmi sincs, lábtüskét, szerszámot és táskát is külön kell vegyünk hozzá.

Nem maradt más hátra, mint az ár kérdés. Az Induro AT313 teherbírásban, magasságban, súlyban némileg a Manfrotto 055 fölött van, az ára viszont jóval alatta. Az AT313 fej nélkül 35.900 Ft, az eggyel kisebb AT213 (ami viszont a Manfrotto 055-nél kisebb, könnyebb, ámde teherbírásban hajszálnyival többet tud) csupán 26.900 Ft. Egy ehhez való, teherbírásban megfelelő gömbfej vagy 3D fej kb 30.000 Ft-tól indul, az igazán frankó Induro PHQ-1 5D fej már 51.900 Ft. Tehát az Induro ezen kategóriája összesen kb 55-65.000 Ft-tól indul, és kb 88.000 Ft-nál végződik.
A Manfrotto 055XPRO3 fej nélkül 56.900 Ft, a kitben kapható, középkategóriás 3W 3D fejjel együtt 81.400 Ft. Ehhez kell még pluszban táskát venni, ami kb 25.000 Ft, illetve ha szükségünk van rá lábtüskét, mely további kb 8.000 Ft.

Az Induro AT313 állvány és az Induro PHQ-3 5D állványfej tesztjét ide kattintva olvashatjátok, az Induro BHL2 gömbfej tesztje itt található, az Induro PHT2 3D állványfej tesztje ide kattintva jelenik meg, végül a Manfrotto 055XPRO3-3W állvány + 3D fej szett tesztje itt olvasható.
Kategória: Hírek
2014. október 30., csütörtök 18:04

Teszt: Mafrotto MVM500A Fluid monopod

A Manfrotto legmasszívabb videós monopodjáról, az esküvői videósok jóbarátjáról írnék pár keresetlen szót, mindezt úgy, hogy jómagam nem vagyok videós.

A Fluid Monopod egy egylábú állványcsalád a Manfrottonál, amelynek tagjai használhatók ugyan fotózáshoz is, de alapvetően videósoknak fejlesztették a kézi kamerázásnál stabilabb kameramozgatáshoz. Az MVM500A ezek közül a legdrágább és legmasszívabb. 4 tagú, terhelhetősége 5kg, és 2m magasra kihúzható.

Az egy dolog, hogy a monopod végén egy háromágú talpat találunk, ami szállításkor behajtható, kihajtva pedig segíti a kamera letalpalását, de fölötte ráadásul egy folyadékos patronba integrált gömbfej van, ezen billenthető és forgatható az egész állvány. A folyadékos megoldásnak köszönhetően egész finom svenkelést lehet kivitelezni vele. Ezen kívül a rajta lévő 500-as videofej is folyadékcsillapított, a kettő együttesével lényegesen szebb kameramozgást lehet elérni, mint szabadkézből. Maga a fej egyébként nem is forog, csak az egész állványt tudjuk fejjel, kamerával együtt forgatni a talpak fölött lévő gömbfejen. A szebb kameramozgás alatt értem a vízszintes és függőleges svenkelést, de akár egy kisebb közelítést/távolítás is meg tudunk kézből oldani vele slider nélkül.

Az MVM500A olyan szépen balanszírozott állvány, hogy függőleges állásban (aminek beállítását egy nehezen látható libella segíti) megáll magától, akár úgy is, ha könnyebb DSLR + objektív szett van rajta. (Persze azért ne engedjük el a kamerát, mert az első légáramlat feldönti, csak szemléltetésként írtam le.) Kamera nélkül a fej előre-hátra döntés esetén visszaáll vízszintes állásba, ha elengedjük. Ahhoz, hogy a kamera+objektív az állvány tömegközépontjában legyen, a videofej hosszú gyorscseretalpa segít minket, ami elég hosszú úton csúszkál az állványfejben ahhoz, hogy a rá helyezett kamerát relatíve függetlenül a rajta lévő objektívtől a tömegközépontba tudjuk állítani és ott rögzíteni. A talp bepattintás után könnyedén csúszkál a fejben (amíg meg nem szorítjuk), de a két végállásban fém ütköző akadályoza meg, hogy a kamera véletlenül kicsússzon belőle. Oldani a szorítócsavar billentésével tudjuk csak. Az állványfej oldalán találjuk a szorítócsavart, amivel beszoríthatjuk az egész fejet, így dönteni nem tudjuk, de a vízszintes forgatás természetesen megmarad, hiszen mint írtam nem a fej forog, hanem az egész monopod a talpon.

A gyorscseretalp mellett találunk egy 3/8-os csatlakozót, ahová például kontrollmonitort rögzíthetünk Magic Armmal.

Szállításhoz a talpakat fel lehet hajtani, az állványfej karját pedig kilazítva lehajthatjuk, így az egész cucc könnyedén elfér egy kisebb táskában is. Balkezeseknek a kart egyébként lehetőség van átszerelni a fej túloldalára, de akkor a szorítócsavar és a kar egyoldalra esik. (Én nem vagyok videós, de nekem amúgyis logikus lenne a kart a baloldalra tenni, hiszen a felvételt jobbkézzel indítjuk, a tárcsákat jobbkézzel állítjuk, logikus lenne, hogy a mozgatókar inkább balkézre essen. Jelen állás szerint a felvételt elindítjuk, majd rámarkolunk a mozgató karra, ami persze látszik a felvételen, így annak az elejét mindig vágni kell. Lehet, hogy most hülyeséget írtam, de a józan eszem ezt diktálta. :) ) Egy netes tutorialvideóban panaszkodtak arra, hogy a monopod teleszkópjának szorítócsatjai épp rossz irányba fordulnak, ha fel, vagy le akarjuk engedni a monopodot, fogást kell váltanunk a kamerán. A nálam lévő példány nem ilyen, ha jobbkézzel fogjuk az állványfej karját, balkézzel tudjuk működtetni a csatokat. Jóllehet egy nagyobb súlyú kamera esetén úgyis a monopod nyakát fogjuk meg ehhez, így viszont muszáj lesz fogást váltani. Utóbbi esetben talán mégiscsak a tutorialvideóban szereplő verzió lenne a jobb, amikor balkézzel fogjuk meg a monopod párnázott nyakát és jobbkézzel tudjuk a csatot műkdötetni.


Az első mondatban azt írtam, hogy az esküvői videósok jóbarátja. Ezt a monopodot bizony rohangászós munkához tervezték, ahol macerás egy komolyabb állványt hurcolni, ahol nincs idő letalpalni, vízszintezni, adott esetben még a talaj egyenetlensége is nehezíti a komolyabb videós állvány használatát. Egy esküvő tipikusan ilyen meló. Ebben az esetben a Manfrotto fluid monopodja klasszisokkal jobb eredményt ad a kézi kamerázásnál, csak felkapjuk, átszaladunk vele egy másik helyre, letesszük és szinte azonnal indulhat a felvétel.

Az alábbi videópárban láthatjátok a különbséget a kézi svenk és a fluid monopodos svenk között:

Svenk kézből:


Svenk fluid monopoddal:


A Youtube bezzeg mindekettőre kiírta, hogy "Észrevettük, hogy a videód képe esetlegesen remeg. Szeretnéd, hogy stabilizáljuk a képet?" :D Ez azért inkább az én bénaságom.

A mobilitásnak ára is van persze, a Manfrotto MVM500A fluid monopod 85.200 Ft-ba kerül, de feltétlenül megéri az árát annak, aki esküvőzik, vagy hasonló riport körülmények között "gyorsreagálású" hadtestként funkcionál. Ennyi pénzt egy fotós is simán kiad egy jó állványért+fejért.
Kategória: Tesztek
A Manfrotto 055 és 190-es állványaihoz az alábbi új kiegészítőket fejlesztette ki, hogy még kényelmesebbé és praktikusabbá tegye legnépszerűbb állványait:
  • Vízszintező oszlop
  • Rövid Középoszlop
  • Alacsony látószögű adapter
  • Új tüskés és tapadókorongos lábvég

Vízszintező oszlop

Az új szintező oszlop az XPRO 190 és 055 állványokhoz lett kifejlesztve - segítségével a fotó vagy videó fejek a lábak és lábszögek időrabló egyenként történő állítgatása helyett gyorsan és egyszerűen vízszintbe hozhatóak.
Az állvány középoszlopába egy szintező félgömb van beépítve, így a felső lap szöge független az állvány többi tagjától. A félgömb az oszlop alján lévő fogantyúval szorítható meg vagy engedhető ki. A fotó vagy videó fejek 3/8" csavarmenettel rögzíthetőek, vízszint mérő buborék is segíti a használatát. Kódjai: 190LC és 055LC


Rövid középoszlop

A rövid középoszloppal a tripod pozicionálási rugalmasságát növeli. Ha a lábakat harmadik szögben akarjuk használni (kb 60 fok) de ebben a helyzetben is szükségünk van arra, hogy lejjebb vagy feljebb igazítsuk a kamerát a rövid középoszloppal ezt megtehetjük. Kódok: 055XSCC és 190XSCC



Adapter alacsony látószöghöz

Ezzel az adapterrel ultra-alacsonyra rakhatjuk a kamerát : a felső öntvényre helyezve és a 190X3 állvány 4 lábszögével kombinálva egészen földközeli helyzetbe kerülhetünk. Kizárólag az MT190X3 állvánnyal használható.
kód: 190XLAA

Tüskés lábvég

Gumi-fém lábvég, amelynél a fém extra kemény eloxált aluminiumból készült, ami különösen ellenállóvá teszi a korrózióval szemben. 

Tapadókorongos lábvég

A gumi lábvég megnöveli a láb felületét, így nagyobb stabilitást ad, amikor szükségünk van rá.

Friction Arms, Rögzítő karok


A Manfrotto friction arm családja - amely pro és hobbi fotósok és videósok számára tervezett tartó kar sorozat kamerához, világításhoz, egyéb kiegészítőkhöz - most 2 új taggal bővült: a 15 cm-es és 24 cm-es változattal. A 2 új kar a népszerű 143 Magic Arm kiegészítő terméke kisebb méretben, de ugyan úgy 3 kg-os teherbírással.


A termékek az új méretek mellett olyan extra tulajdonságokat is kaptak, mint az elforgás-gátló adapter. Az elforgás-gátló adapter a 190-es és 055-ös állványok easy-link csatlakozójával használva megakadályozza, hogy a rendszer elforduljon a rá rakott teher hatására.

A karok rendkívül sokoldalúan használhatóak, mert a felső végükön lévő csatlakozás többféle adapterre kicserélhető. 5/8" spigot, vakupapucs, 3/8" és 1/4" adapter és elforgás-gátló adapter közül választhatjuk a célunk megfelelőt. 



4 változatban kapható a 2 új méret: a 244Mini és 244Micro, valamit a 244Mico-AR szett elforgás-gátló adapterrel és a 244MicroKIT 3861-B Nano csipesszel és elforgás-gátló adapterrel.

Az új termékek bevezetésével az alábbi korábbi termékek szűnnek meg: 823 Medium hydrostat arm, 814-1 Mini hydrostat arm, 819-1 Small hydrostat arm, 825 Medium hydro kit, 827 Small hydro kit, 830 Mini hydro kit.
Kategória: Hírek
2015. szeptember 25., péntek 15:47

Hullanak a levelek, esnek az árak: Videóra fel!

Készíts tökéletes videókat, remegésmentes felvételeket, könnyed mozgású pásztázásokat! 3 fluidos, sima mozgású professzionális videós fej közül választhatsz, amit most akciós áron vihetsz haza.

Őszi akciónkban a 3 legnépszerűbb kis videós Manfrotto fejet viheted haza kedvezményes áron: az XPRO 2 dimenziós fejet, az 500AH-t és az 502AH-t. Fluidos mozgás, nagy teherbírás, remegésmentes felvételek - nem csak videós célokra - ideális nagy teleobjektívekhez is, sport vagy természetfotósok részére. Az ajánlat Október 30-ig tart.



Kategória: Hírek
2015. november 07., szombat 08:25

Akcióban az 504-es Manfrotto állványszettek


Videózol? Ez a Te hónapod. Az 504-es videós állványszettek most 20-25%-os akcióban kaphatók.


Az akció 2015.11.30-ig tart!



Kategória: Hírek

RSS modul

feed-image RSS