Bemutatták ugyanis a Phottix Cerberus rendszervaku adaptert, mely egy rendszervaku rögzítésére képes, és stúdió fényformálókat tud fogadni. Épp, mint a Godox S-type adapter, ám van néhány különbség.

 

Először is az, hogy a Phottix Cerberus fémből készült, míg a Godox verziója erős műanyag.

 

Van egy infónk, miszerint nagy bejelentésre készül a Broncolor májusban. Mi már tudjuk, hogy mi fog megjelenni, és annyit elárulhatunk, hogy relatíve széles körnek szól majd az újdonság. Ennél többet sajnos nem mondhatunk egyelőre, bár Fabio Gloor alábbi fotóját a Broncolor oldaláról nem véletlenül választottuk a cikkhez. ;)

 

 

2016. május 03., kedd 10:56

Szimpla portré 3 vakuval

Az alábbi videóban Karl Taylor mutatja be, hogyan lehet egyszerű, gyors klasszikus portrét, vagy mondjuk úgy business-portrét készíteni két softboxszal, egy méhsejtes refivel és két hungarocell táblával.


Jóllehet a videó ezúttal inkább arról szól, hogy milyen könnyű vezérelni a Broncolor Siros vakukat egy tabletről :)

2016. április 22., péntek 10:07

Yongnuo YN-500EX teszt

Megérkezett a Mikrosathoz a kínai Yongnuo márka legújabb üdvöskéje az YN-500EX névre keresztelt TTL rendszervaku. Cégünk eddig is előszeretettel forgalmazta a Yongnuo termékeit, nem véletlenül. Több éves világítástechnikai tapasztalatunk is azt mondatja velünk, hogy ez a márka bizony versenyképes a nagy gyártók hasonló termékeivel, a nyújtott szolgáltatások körében mindenképpen, de eddigi tapasztalataink alapján minőségben és megbízhatóságban is. Az áruk mégis töredéke a Canon vagy Nikon alternatíváknak.
 

2016. április 04., hétfő 20:09

Valami nagy dobásra készül a Bowens

Az első hír az volt, hogy a márciusban megrendezett The Photography Show kiállításon a Bowens az utolsó pillanatban lemonta a részvételt, pedig termetes méretű standdal készültek volna. Gondolom ezzel jókora fejtörést okozhattak a kiállításszervezőnek, hiszen mégsem járja, hogy egy hatalmas lyuk tátongjon a kiállítók közt, ezért gondolom rávették a Bowenst, hogy legalább egy pihenőszigetet létesítsenek azon a területen...ha más nem.

Akkor a Bowens arra hivatkozva mondta vissza a szereplését a kiállításon, hogy nem készült el az új Generation X vakucsaládjával, ami központi szerepet játszott volna a standjukon. (Mondjuk ezért lehet hogy fejek hullottak a cégnél, de ez más kérdés.)

Így esett a nagy eset, hogy a Bowens stand helyén egy szakmai látogatók részére létesített lounge kapot helyet, ahol viszont mutattak egy aprócska részletet a Generation X vakucsalád egy tagjáról és elég tetszetősnek néz ki:
Úgy találgatják, hogy olyan letisztult, minimál design lesz, mint a Broncolor Sirosé. Vélhetőleg a vakuház szélét láthatjuk a képen a Bowens felirattal, illetve a házzal szépen egybeolvadó ernyőreflekor tövét. Bowens bajonettet ilyen szépen még nem láttunk csatlakozni bármihez.
Broncolor Siros
Szó mi szó, ráfér a Bowensre egy kis vérfirssítés, mert a Gemini szériájuk már igencsak öregecske, küllemre, kezelésre mára sajnos egy kategória lett a leggagyibb, legegyszerűbb kínai vakukkal (persze belbecsre azért nem egy kategória, szigorúan csak küllemre és kezelőfelületet tekintve)
Bowens Gemini 500

Többször próbálkoztam már rendszervakut stúdióvakuval összehasonlítani, de még mindig nem hagyott nyugodni a dolog, ezért újra megtettem.


Arra jutottam, hogy a legigazságosabb összehasonlítás az, ha softboxba teszem őket. A stúdióvaku a csupasz villanócsövével ugyanis minden irányba szórja a fényt, a rendszervaku a refelektoros fejével pedig előrefelé. Ha viszont egy dupla diffúzoros softboxba irányítom őket, akkor ez a különbség elhanyagolhatóvá válik, amire a legjobb bizonyíték, hogy rendszervakuval ugyanazt a fényerőt kapom softboxszal 24mm-es zoomállásban, mint 105mm-es zoomállásban, utóbbi esetben csupán annyi történik, hogy egy hotspotot világít a vaku softbox közepére, de fényből nem kapunk többet. Ezzel tehát ki lett küszöbölve a csupasz villanócső vs. zoomfej probléma, jöhet az összehasonlítás.

Öt vakut próbáltam egy 60x90cm-es dupla diffúzoros softboxba téve. A fénymérő és a softbox vászna között 140cm volt, a fénymérő 1/125s záridő + ISO100 értékekre volt állítva.

Ilyen paraméterekkel az alábbi eredmény jött ki:

 

  1. Yongnuo YN500EX: 
    1. kihúzott széleslátó diffúzorral: f/4 + 8/10 FÉ (tehát kb. f/5.6)
    2. becsukott diffúzorral 24mm: f/5.6 + 8/10 FÉ (tehát kb. f/8)
  2. Yongnuo YN560-III és YN560-IV (azonos eredmények)
    1. kihúzott széleslátó diffúzorral: f/8 
    2. becsukott diffúzorral 24mm: f/8 + 1/3 FÉ
  3. Mikrosat FlashMob 6 (600Ws): f/16 + 4/10 FÉ
  4. Mikrosat Digital 12R (1200Ws): f/22 + 9/10 FÉ (kb. f/32)
  5. Mikrosat Classic12 (1200Ws): f/22 + 6/10 FÉ

 

Sokminden kitűnik ezekből az eredményekből, vegyük sorra őket... 
 
Kezdésnek itt a blendesor, csak a tisztálátás végett, az egyes számok között mint tudjuk 1FÉ különbség van (ugye tudjuk? ;)):
 
f/1 - f/1.4 - f/2 - f/2.8 - f/4 - f/5.6 - f/8 - f/11 - f/16 - f/22 - f/32
 
Az egyik megállapítás, hogy a Mikrosat FlashMob 6 a papírforma ellenére nincs 600Ws-os, ez már a korábbi Broncolor Siros 400 tesztnél is kiderült, ugyanis a 400Ws-os Bron a tesztben ugyanakkorát villant max erőn, mint a FlashMob 6, és hát nem valószínű hogy a Broncolor erősebb a valóságban, mint papíron, az a valószínűbb, hogy a FlashMob gyengébb (egészen pontosan 0,1FÉ-kel, vagyis kb 40Ws-mal volt erősebb a 400-as Sirosnál). Ezt támasztja alá az is, hogy a két 1200Ws-os vaku elméletben kétszer olyan erős, mint a FlashMob, tehát 1FÉ-kel kellene több fényt adniuk. Ha az újabb Digital 12R-t vesszük alapul az f/32-es mérési eredményével, akkor a FlashMobnak a papíron fele annyi erejével f/22-t kellett volna produkálnia, de csak f/16 + 4/10FÉ-t produkált, tehát 1,5FÉ-kel gyengébb a papírformánál, vagyis elvileg nem 600Ws-os csak kb 400. 400Ws-os FlashMob meg ugye létezik, de akkor az nagy valószínűséggel 270Ws körüli lehet, ha ebből indulunk ki. Ejnye... Persze ettől még remek cuccok, csakhát jah...akkor írjanak rá 270 meg 400Ws-ot és nincs csalódás.
 
A másik megállapítás, hogy a régi és az új technológia között is van némi különbség, hiszen a tesztben két elvileg azonos teljesítményű 1200Ws-os stúdióvaku is szerepel, mégis az újabb kb 1/3FÉ-kel erősebb a réginél.
 
A harmadik megállapítás az, hogy a Yongnuo kihúzható diffúzorlapkája látszólag ugyanolyan minden Yongnuo rendszervakuban, mégis valamilyen rejtélyes oknál fogva a 500EX-nél egy teljes fényértéket lefog a fényből, az YN560 vakuk esetében meg csak 1/3FÉ-et, ami azért lényeges különbség. Softbox nélkül is tapasztalható ez a jelenség, csak más mértékben. Ennek oka talán az lehet, hogy az YN500EX diffúzora 14mm-nek megfelelő szórást csinál, az YN560 vakuk lapkája meg elvileg csak 17 vagy 18mm-t.

Mennyire erős az a rendszervaku?

No és akkor a lényeg, a negyedik megállapítás: vajon hány wattsecundumos stúdióvaku erejének felel meg körülbelül egy erősebb rendszervaku?
 
A könnyebbség kedvéért számoljunk úgy, hogy f/8-at teljesített a rendszervaku a tesztben, amit lehet picit feljebb is meg lejjebb is tornázni, de ez a nagy átlag. Ebből kiindulva...
 
- Ha a FlashMob 6-hoz hasonlítjuk, akkor teljesítményben az YN560-III és IV vakuk kb 2FÉ-kel gyengébbek. Ez papíron kb 150Ws-nak felelne meg, de mint láttuk a FlashMob 6 nincs 600Ws csak 400 körül, tehát a 400 fele az 200Ws, annak a fele 100Ws, ennyit tud a Yongnuo manuál vakuja. Ebből kiindulva két egymás mellé rakott rendszervaku kb akkora erővel villan, mint egy 200Ws-os stúdióvaku, 4db rendszervaku csokorba fogva pedig egy 400Ws-os stúdióvakunak felel meg. 

- Ha az etalonnak számító Mikrosat Digital 12R-hez viszonyítjuk, akkor kb 4FÉ-kel gyengébb nála egyetlen rendszervaku a fénymérő alapján. 1200Ws-nál 1FÉ-kel gyengébb teljesítmény az 600Ws, 2FÉ-kel az 300Ws, 3FÉ-kel az 150Ws, 4FÉ-kel az 75Ws.
 
Az hogy 75Ws vagy 100Ws már lehet kerekítési hiba (pl az 1200Ws-os vaku nem f/32-vel villant csak f/22 + 0,9, sőt a régebbi f/22 + 0,6, a Yongnuo meg diffúzor nélkül nem f/8, hanem f/8+0,3, ami már valójában 130Ws lenne, ha az f/8-at 100-nak vesszük), szóval én azt mondom, hogy nagy általánosságban fogajuk el, hogy a Yongnuo YN560-III és IV vakui softboxszal használva 100Ws-nak megfelelő teljesítménnyel tudnak működni. Ezzel amúgyis könnyű számolni.

Ha ebből hármat csokorba fogunk (ezek a tartók kaphatók általában a boltokban), akkor 300Ws-ot kapunk kb, ha sikerül 4-es tartót szereznünk és négyet villantani egy boxba, akkor 400Ws-ot kapunk, épp akkora teljesítményt, mint a FlashMob6 valódi teljesítménye.
 
Ez a Yongnuo. De mi a helyzet a többi vakuval? Sajnos ma már nem készülnek igazi jó rendszervaku tesztek, mint amik régen voltak például a speedlights.net weboldalon, így csak tippelni tudunk. Műszerrel mért tesztek alapján anno megállapítást nyert, hogy a Canon 580EX II 0,4FÉ-kel, a Nikon SB-800 és a Nissin Di866 0,5FÉ-kel, a Nikon SB-900 és a Yongnuo YN-565 0,1FÉ-kel erősebb a Yongnuo YN-560 vakunál, ami egyébként koppra megegyezik teljesítményben a Canon 430EX-II-vel.
Ha azt vesszük, hogy a Canon 580EXII és a Canon 600EX-RT teljesítményben ugyanazt tudják (csak a hosszabb zoomfej miatt magasabb a 600-as kulcsszáma), és hozzátesszük, hogy a Nikon SB-900 és a 910 is megegyeznek, továbbá feltételezzük, hogy a Yongnuo YN565, YN568, YN600EX-RT és YN685 szintén azonos teljesítményűek, illetve az YN560 széria a II-es, III-as és IV-es generációkkal nem változott (márpedig nem változott), akkor fel is tudunk állítani egy körülbelüli, hangsúlyozom körülbelüli rangsort.
 
Hordozható ill. rendszervakuk stúdióvakus mértékegységben becsült ereje mérés és becslés alapján (nem szentírás, de vélhetően közelítő):
 
Profoto B1 Air - 500Ws (papír szerinti érték, nincs tesztelve, de ezen a szinten azért esélyes, hogy tényleg ennyi)
Phottix Indra500 - 500Ws (papír szerinti érték, nincs tesztelve)
Mikrosat FlashMob 6 - kb. 400-440Ws (papíron 600Ws)
Phottix Indra360 - 360Ws (papír szerinti érték, nincs tesztelve)
Godox Witstro (bare-bulb rendszervakuk) - 180 illetve 360Ws (papír szerinti érték, nincs tesztelve)
Mikrosat FlashMob 4 - kb. 270-300Ws (papíron 400Ws, becslés a FMob 6 alapján, nincs tesztelve)
 
Metz 45 CT-4 (régi nyeles vaku) - kb. 200-240Ws
 
Nissin Di866 és Di866 II - 150-170Ws
Nikon SB-800 - 150-170Ws
Canon 580EX II és 600EX-RT - 140-160Ws
Yongnuo YN565 /I, II/, YN568 /I, II/, YN600EX-RT, YN685 - 110-140Ws
Nikon SB-900, SB-910 - 110-140Ws
Yongnuo YN460-II, YN560 /I, II, III, IV/ - 100-130Ws
Canon 430EX-II, 430EX-III-RT - 100-130Ws
Yongnuo YN500EX, YN510EX - 50-65Ws
 
Ha pusztán a vakuerőt vesszük alapul, akkor a fentiek alapjántalán a legjobb vétel az öregecske Nikon SB-800, hiszen ha 4db-ot összefogunk belőle 600Ws-ot kapunk, így lekörözzük a Profoto B1 Air vagy a Phottix Indra500 teljesítményét, ráadásul a megfelelő kioldóval még TTL+HSS vezérlést is kaphatunk. A használtpiacon egy SB800 50ezer Ft körül van jelenleg, ha sikerül 4-et összekaparni, az 200ezer Ft. Hozzá 4db YN622N-II vevő 64.000 Ft, egy TX vezérlő 16ezer Ft, tehát 280ezer Ft-ból megvagyunk. Nomeg persze kell egy rögzítéshez alkalmas adapter. 4 rendszervaku egy csokorban már nagy helyet foglal, egy normál Bowenses softboxba nem fogjuk tudni beledugni (még kettőt sem), így marad az ernyő, vagy marad a Lastolite Ezybox Quad megoldása, amiből a legnagyobb kb nettó 100ezer Ft-ba kerül.
Lastolite Ezybox Quad /Large/

Azt is tegyük hozzá, hogy beltérben ez a 100-150Ws az esetek többségében elegendő. Beltérben ugyanis a legtöbb esetben ki akarjuk exponálni a környezeti fényt is, ami rögtön fényerős objektívet és magasabb ISO-t feltételez, így egy szem rendszervaku egy nagyobbacska fényformálóba téve is elegendő lehet a boldogsághoz. Nyilván ez témafüggő azért, én most itt egyszerű portréról, modellfotóról, enteriőrfotóról beszélek.

A gondok a teljesítménnyel kint a szabadban kezdődnek, pláne ha süt a nap...
 
 
 
 
 
2016. március 26., szombat 11:42

A vakuk stabilitásáról 2. rész

A cikk első része itt olvasható.

A negyedik változó maga a villanási teljesítmény, abban az esetben, ha egy vaku színhőmérsékletét vizsgáljuk. A vaku fizikai működéséből adódik, hogy minimum és maximum teljesítményen változó színhőmérsékeletet produkál. Sajnos ez egy ilyen dolog, és ez igaz a normál stúdióvakura és az IGBT áramkörös rendszervakukra és akkus stúdióvakukra egyaránt, az alábbi ábrából látszik, hogy egy vaku a villanási görbéje mentén először kékes spektrumú fényt bocsát ki, majd vörösesbe vált át. A gyengébb erejű villantások így mindig kékesebb színűek, mint a teljes erejű villantások, és ez hatványozottan igaz a rendszervakukra, ugyanis ott a gyenge villantáskor a villanási görbe hátsó része levágásra kerül, tehát csak a kékes spektrum marad.

Az egyetlen vakugyártó a Broncolor (legalábbis saját állításuk szerint), mely egyes típusainál garantálni tudja az azonos színhőmérsékletet a teljes teljesítmény skálán, de ők is csak úgy tudják megcsinálni, hogy a vaku villanási sebességével játszanak közben. Emiatt például a sokmilliós Broncolor Scoro S esetében arra is van lehetőség, hogy bizonyos keretek között 200K lépésekben állítsuk a vaku színhőjét. Magyarán a Broncolor se tud csodát művelni, csak ügyes trükkel kijátssza a fizikát. A változó villanási sebesség viszont egyéb területen jelenthet problémát (gyors mozgás fotózása, pl. fröccsenő folyadék), tehát az egyik ügy érdekében a másik kezünkbe kell beleharapni ilyenkor.

A Mikrosat újabb vakui esetében nagyjából az mondható el, hogy kb 200-500K különbséget produkálnak minimum és maximum teljesítmény között. (Újabb vaku alatt értsük a Digital R szériát, vagy a FlashMob szériát, továbbá a Mini 4D-t). Az, hogy 200 vagy 500 Kelvin, függ attól, hogy melyik típusról és milyen üzemmódról beszélünk. A Digital R és Mini 4D szériák ugyanis hagyományos stúdióvakuk, ezeknél 300-400K körüli a színhő különbség min. és max. értékek között. A FlashMob vakuk viszont IGBT vakuk, teljesítményszabályzásuk olyan, mint a rendszervakuké (nem kisebbet és nagyobbat villannak, hanem rövidebbet és hosszabbat), ezeknél normál üzemmódban akár 400-500K is lehet a fehéregyensúly különbség min. és max. értékek között, T-üzemmódban viszont 200-250K csak, ez az üzemmód ugyanis picit hasonlít a Broncolor korábban már említett megoldására, mégha nem is ugyanaz.

Van még egy fontos dolog a vakuk esetében. Az, hogy a teljesítményt állítva némileg változik a színhőmérséklet, az egy dolog, de azonos teljesítményen nem csak a fényerőnek kell konstansnak lennie - mint ahogy az előző cikkben említettem -, hanem a színhőmérsékletnek is. Ha tehát egy beállított vakuteljesítményen 30 képet lövünk egyhuzamban, akkor annak a 30 képnek hajszálpontosan ugyanolyan fehéregyensúlyúnak kell lennie. A stabil színhő és a stabil teljesítmény sorozat készítése esetén különösen akkor fontos, ha például forgatható termékfotókat készítünk. Egy ilyen szituációban 30-40 fotó készül miközben forog a termék egy tányéron, ezek lesznek összeillesztve egy flash vagy java animációvá. Ha a 30-40 fotó eltérő szíhőmérséklettel készül, az elég gázos tud lenni.

Néhányan hajlamosak azt gondolni, hogy csak a patinás, nagy vakugyártók vakui képesek konstans színhőmérsékletet produkálni, ez azonban nem így van. A Mikrosat Digital R szériája is az ilyen vakuk közé tartozik, teljesen konstans színhőmérsékletet produkál egy beállított teljesítményen, nem tapasztalható semmiféle ingadozás. Próbáltam. Íme egy 360fokos GIF, ami a Mikrosat Digital 12R vakuval készült. Tudom nem egy nagy truváj, de nézzétek úgy, hogy ez most a színhőmérséklet eltérés hiányának bizonyítása végett készült és nem megrendelőnek. :) (Nem mellesleg ez volt az első 360fokos termékfotó próbálkozásom, pedig már rég ki akartam próbálni.) 24db nyers RAW fájlból lett összerakva, csak vágást eszközöltem a képeken.

Mivel a GIF 256 színe nem igazán adja vissza szépen a dolgot, alább egy screenshot videó a Photoshopról. Javasolt a FullHD mód választása teljes képernyőn.

Egyébként még az IGBT rendszerű FlashMob sem vészes, az is tartja a színhőt az esetek nagy többségében, egyszer-egyszer fordulhat elő +/- 50Kelvin színhőmérséklet ingadozás azonos teljesítmény mellett. Ezt is próbáltam.

Erre a linkre kattintva találtok például egy tesztet, ahol a Nikon SB-800 és SB-900 rendszervakukat továbbá az Alien Bees 800Ws-os vakukját, illetve a Dynalite egyik stúdióvakuját tesztelik WB konzisztencia ügyben. Tisztán látszik, hogy az sem mindegy a stabilitás szempontjából, hogy max vagy gyenge teljesítményen üzemel-e a vaku, illetve az sem, ha gyengéről erősre vagy erősről gyengére állítjuk. Ezek mind befolyásolhatják az eredményt. Az is látszik a tesztből, hogy a stúdióvakuk (Alien Bees és Dynalite) sokkal jobban szerepelnek a teszten (stabilabbak), mint a rendszervakuk. Ebből (is) következik, hogy a hagyományos stúdióvaku technológiával rendelkező Mikrosat Digital 3R, 5R, 7R és 12R vakuk is stabil teljesítményt nyújtanak, épp úgy, mint egy Profoto, Hensel, Broncolor vagy Elinchrom vaku.

2016. március 25., péntek 11:41

A vakuk stabilitásáról 1. rész

Ha stúdióvakuról, vagy gyakorlatilag akármilyen vakuról beszélünk, az egyik legfontosabb jellemző a stabilitás egy profi fotósnak. Stabilitás alatt sokmindent érthetünk...

Sokan például nem használnak TTL rendszert, mert nem stabil. Előnye, hogy automatikusan alkalmazkodik a körülményekhez és a kamerabeállításokhoz, ám a hátránya ugyanebből fakad. Ha nekünk stabil teljesítmény kell 3-4 vakuból 50 expon keresztül, akkor ha valamire nem vágyunk az az, hogy egy TTL vaku össze-vissza villogjon nekünk attól függően, hogy milyen látószöget alkalmazunk, vagy épp hogyan változik a fény a jelenetünkben.

Stabilitást várunk el ilyenkor a vakuktól, ezért manuális üzemmódban használjuk őket, vagyis azt szeretnénk, hogy a stúdióvakunk (vagy bármilyen vakunk) mindig ugyanakkorát villanjon, mint amekkorára beállítottuk. Dekára... mármint tizedfényértékre. Az, hogy a vaku mekkorát villan, azon múlik, hogy mennyi delejt küld a villanócsőre a kondenzátorokból. A hagyományos (nem IGBT-áramkörös) stúdióvakuk ezt úgy szabályozzák, hogy annyi feszültséget töltenek a kondenzátorokba, amennyi az adott erejű villanáshoz szükséges, és a villantáskor mindet ráeresztik a villanócsőre. Ahhoz, hogy konstans teljesítményt kapjunk mind az 50db expozíció során (melyet fentebb példaként említettem) az szükséges, hogy a kondenzátorok töltése precíz módon történjen. A modern vakukban, mint amilyenek a Mikrosat vakui is, ún. processzorvezérelt töltés zajlik, magyarán egy mikroprocesszor szabályozza a kondenzátorok feltöltését, így az rendkívül pontosan történik. Ennek egyik eredménye, hogy lényegében tized-fényérték pontossággal tudjuk állítani a processzorvezérelt vakukat. A másik eredménye, hogy ezt természetesen tartják is: pl. a Mikrosat Digital 12R és a Mikrosat FlashMob 6 vakukat fénymérővel tesztelve megállapítható, hogy 10-ből 8-9x hajszálpontosan egyformát villannak, amikor pedig eltérés tapasztalható (magyarul ingadozás a fényerőben), az +/- 0.1 FÉ határon belül történik. Tesztek alapján egyébként általában -0.1FÉ irányba történik ingadozás, nagyon ritkán +0.1FÉ irányba, az meg mégritkább, hogy a kettő egymást kövesse, és így két expo között 0.2FÉ különbség legyen.

A harmadik dolog, amiben stabilitást várunk el az a színhőmérséklet. Sajnos a vakuk színhőmérséklete sokmindentől függhet már úgy is, hogy a színét befolyásoló fényformálót még nem is raktunk rá:
  1. függ a villanócső minőségétől
  2. függ a villanócső bevonatától
  3. függ a villanócső életkorától
  4. függ a villanási teljesítménytől
A minőség és az életkor egyértelmű: a legszínhelyesebb (már ha van ilyen szó) villanócsövek a jó minőségű darabok, melyekben nincs "többszázezer kilométer". De mi a helyzet a villanócső bevonattal?
Egyes gyártók UV-szűrő bevonattal látják el a villanócsöveiket azért, hogy a rendszeresen műteremben dolgozó fotós és modell szeme kevésbé károsodjon az UV sugárzástól. Ilyen UV-bevonat van a Mikrosat Digital R vakukban éppúgy, mint például a korábban itt a blogon tesztelt Broncolor Siros vakuban is.
Mint az a fenti fotón is látható, a Broncolor Siros villanócsöve az UV-bevonat miatt enyhén sárgás-barnás árnyalatú. Emiatt értelemszerűen nem fog ugyanolyan fehér fényt kibocsátani, mint egy bevonat nélküli villanócső, a színhőmérséklete hangyányival ugyan, de alacsonyabb lesz, kb 5000K körüli (5500-5600K helyett).

Folytatáshoz kattins ide!

Az EL-Skyport Plus HS bemutatása után - mely gyors szinkronidőt kínánl Canon, Nikon és Sony kamerákkal, az Elinchrom bejelentette univerzális vakukioldóját EL-Skyport Plus néven.
A EL-Skyport Transmitter Plus egy márkafüggetlen jeladó, mely bármilyen ISO-szabvány vakupapucsban használható 16 kommunikációs csatornán, továbbá 4 vakucsportot tud kezelni.

A hátulján egyszerű LED-ek mutatják, hogy épp melyik csoportot és csatornát használjuk, továbbá a jeladó dönthető, így a kamerán álló és fekvő helyzetben is rögzíthetjük.
Hatótávolsága 200 méter, 2db AA elemről működik.

Az Elinchrom EL-Skyport Receiver Plus (vagyis ezen rendszer vevője) a cég első rádiós vevőegysége, mely natív módon támogat rendszervakukat köszönhetően az integrált vakupapucsnak. A cucc középérintkezős, így semmi mást nem tud, csak elvillantani a rá helyezett vakut, azt azonban bármilyen vakuval megteszi. Ha viszont jeladóként a Skyport HS-t használjuk, akkor képes lehet a gyors vakuszinkron biztosítására bármilyen nem-HSS vakuval, feltéve ha a rá helyezett rendszervaku kellően hosszú villanási idővel rendelkezik ehhez (olyan, mint a Pocket Wizard HyperSync vagy a Yongnuo SuperSync funkciója, vagyis a kioldó a vaku hosszú villanási idejét optimalizálja a rövidebb kamera záridőhöz. Angolul egész pofás nevet adtak a rendszernek, "long-tail high-speed sync" vagyis hosszú farkú gyorsszinkron, ugyanis a villanási görbe hosszú "farkát" használja ki az egyenletes megvilágításhoz 1/8000s gyorsaságú száridők esetén)
A rendszer visszafelé és "előrefelé" is kompatibilis az Elinchrom kínálatában, így a márka kedvelői kedvükre variálhatják a villanóikat.


2016. március 21., hétfő 13:45

Az első Canon obi Nikonra


Hát ezt is megértük. Canon obit tehetünk "legálisan" Nikon vázra. 


Ez persze csak féligazság, gyakorlatilag nem Canon obit teszünk Nikonra, hanem Canon-klón Yongnuo obit.

A Yongnuo 50mm f/1.8 objektíve, mely a Canon EF 50mm f/1.8 II obi klónja, immáron Nikon F véggel is kapható lesz. A kedvező áráról ámde nem túl jó minőségéről elhíresült lencse tehát nikonosok számára is elhozza a tizenezer forintos ötvenegynyóc élményt.

Örülünk Vincent?

2016. március 21., hétfő 13:25

Hamarosan Nikonra is jön a Yongnuo YN685

Ismét mérföldkőhöz érhet a Yongnuot preferáló Nikonos társadalom, ugyanis nemsokára piacra kerül a Yongnuo YN685 vaku Nikon kompatibilitással.

Yongnuo YN685 Canon verzió

Hogy mit tud az YN685? Korábbi tesztünkben már leírtuk részletesen, de a lényeg az, hogy nagyjából ugyanazt a funkciót tölti be, mint a Canon és a Yongnuo RT vakuvezérlési rendszere, csak ez nem az RT-'szabványra' alapoz, hanem a Yongnuo saját fejlesztésű YN622-es TTL továbbá a Yongnuo szintén saját RF603/YN560 manuális vakuvezérlési szabványára. Emiatt olcsóbb, mint az RT rendszer és egyszerre kompatibilis a korábbi TTL és manuál rendszerekkel.
Az YN685-ben ugyanúgy beépített vevő található, mint az RT rendszer vakuiban, csak ez ugye a Yongnuo 622-es és 603/560-as rendszerével (vezérlőivel, kioldóival és vakuival) kompatiblis.


Eddig csak Canon verzió létezett, aminek legfőbb előnye (a TTL + manuál kompatibilitáson túl) olcsóbb ára volt az RT rendszerhez képest. Most viszont lesz Nikon verzió is, ami azt jelenti, hogy Nikonosok számára is elérhető lesz végre egy az RT-hez hasonló fejlett rádiós vakuvezérlési rendszer a Yongnuotól. (eddig talán a Phottix és a Shanny kínált hasonlót Nikonosok számára. Jóllehet a Nikon is kijött a saját rádiós vezérlési rendszerével, de az kb játékszer kategória a kínai vakuvezérlési rendszerekhez képest)

Ha tehát már van 622-es TTL rendszered, azzal használhatod az YN685-öt a beépített vevője révén. Ha már van 603-as vagy 560-as manuális rendszered, amellé is beillesztheted az YN685-öt. Vezérelni pedig az YN622-TX jeladóval tudod, aminek saját LCD-je és gombjai teszik ergonómikussá a vakuk irányítását. (értelemszerűen az YN622C-TX-vel a Canon verziójú YN685-öt, az YN622N-TX-vel pedig a hamarosan megjelenő Nikon verziójó YN685-öt)

 

 

 


Ami mégszebb, hogy a Yongnuo a weboldalán azt írja, az YN685-öt úgy is használhatjuk, hogy a gépvázra egy sima YN622N-II kioldót teszünk, a tetejére rárakunk egy YN685-öt "622. Ext. LCD trigger" módba állítva, mely így az YN622 kezelőfelületévé válik, tehát a kettő kombinációja ugyanazt adja, mint az YN622N-TX vezérlő, csak közben - elméletileg - villanni is tud. (...vagy nem, ez majd kiderül)

Újdonság még, hogy a vaku kétféle kijelződesignnal lesz használható, numerikus és klasszikus között válthatunk a gyártó szerint. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem tudni.

 

 

 

 

 

 

2016. március 17., csütörtök 10:34

A Kupo okos megoldása állványszállításra


A Kupo nevű cég bemutatta az összekapcsolható lámpaállványát. Szuper megoldás, jó lenne ha más gyártók is alkalmaznának ilyet.

Lámpaállványt szállítani macerás. Hülye formájuk van, sok van belőlük, nagy helyet foglalnak és külön kell cipelni őket, vagy táskába gyűjteni.

Ezen segít a Kupo a zseniális megoldásával. Egy speciális zárrendszernek köszönhetően az állványai viszonylag laposra csukhatók össze, és csukott állapotban egymáshoz csatolhatók. Mind a hosszabbik oldalukon, mind pedig a rövidebbiken, így 1x4, 4x1 vagy 2x2 mintába is összerakhatjuk őket. Egy opcionális hevedert rájuk erősítve vállra is tudjuk venni a csomagot anélkül, hogy külön állványtáskánk lenne.

Nem újkeletű megoldás ez egyébként, a Manfrottonak már volt hasoló próbálkozása, igaz az ő állványaikat csak a hosszabbik oldalukon lehetett összekapcsolni.


2016. március 17., csütörtök 10:22

Terjeszkedik a Nissin is

Olyan értelemben, hogy legújabb vevőjükkel bármilyen TTL vakut bevonhatunk a saját Nissin Air System (NAS) vakuvezérlési rendszerükbe.
A Nissin Air R nevű vevőegységet Canon, Nikon vagy Sony TTL vakukra (vagy ezekkel egyenértékű 3rd party vakukra) lehet csatlakoztatni, ezáltal lehetőség adódik bevonni őket a NAS rendszerbe, és TTL illetve manuál módban vezérelni őket, erejüket és zoomfejüket állítani, HSS-t használni stb. Ez olyan kütyü, mint a Yongnuonál az YN-E3-RX.

Az oldalán lévő szinkroncsatlakozó segítségével továbbá egyszerű stúdióvakukat is bevonhatunk a rendszerbe, persze azokat csak elvillantani tudja, vezérelni nem.

Okos megoldás a vevő talpán lévő kihajtható láb, így a vevő egyben vakutalpként is funkcionálhat.


RSS module

feed-image RSS