2017. március 07., kedd 07:53

Fényképezés Godox vakukkal

 

 

 

Modell: Molnár Anna, smink: Li Gi Rédli Ágnes, fotó: Boros Ferenc

 

A Godox / Witstro számomra ismeretlen márka, de ez nem a termékeket, hanem engem minősít. A cég már korábban is előrukkolt olyasmivel, amire érdemes volt (lett volna) felfigyelni. Gondolok itt a Lítium-ion akkumulátoros vakukra (https://www.vaku.hu/hirek/vegre-itt-az-elso-litium-akkus, https://www.vaku.hu/hirek/nagy-teljesitmenyu-akkut-mutatott-be-a-godox), vagy akár a "Bare Bulb" azaz csupasz búrás rendszervakuikra, melyek fénye szebben oszlik el a fényformálókban: AD180, AD360, és AD200 (https://www.vaku.hu/hirek/eddig-sosem-latott-stilusu-vakuval-rukkol-elo-a-godox).

 

A most kipróbált Godox AD600B (teljes nevén: Godox Witstro AD600B TTL All-In-One Outdoor Flash, https://www.vaku.hu/hirek/godox) azzal követi a jó példát, hogy az akkumulátoros vaku immár műtermi képességű vaku is egyben. A most kipróbált felszerelés nem csupán egy vakuból, hanem egy komplett rendszerből áll, mely több Godox vakuból, valamit vakuvezérlőből áll úgy, hogy kiegészíthető más típusú vakukkal - az én esetemben Canon vakuval.

 

A kipróbált eszközök:

Godox AD600B akkumulátoros vaku

Godox X1 vakuvezérlő (adó és vevő)

Godox TT685 rendszervaku

 

A Godox AD600B újdonságai közül kiemelendő egy, ami egyfajta paradigma váltás jele a fotós társadalomban. Aki eddig komolyan vette a szakmát, nemigen választhatott más DSLR-t, mint a Canon vagy a Nikon vázakat. Hiába jelentek, és jelennek meg egyre jobb szenzorok, egyre szebb képet adó márkák, mint a Sony, a Pentax, a Fuji, és az Olympus, ezen gépek nem, vagy nem kényelmesen illeszthetők azon fotósok már meglévő eszközparkjába, akik szeretnek TTL üzemmódban vezérelt vakukkal fényképezni. Nem így a Godox AD600B! A Sony sokat dicsért képminőséget nyújtó gépeihez is használható TTL és HSS üzemmódban is. Tehát aki ezt a vakut választja, használhatja Canon, Nikon, és Sony géppel is minden üzemmódban.

 

Meg kell azonban jegyezni, hogy a 2012 előtti Canon gyártmányokkal nem használható ki teljes körűen a TTL funkció. (A Canon TTL és TTL II közti különbség miatt, valamint a vázak csoport vezérlési képességei miatt.) Ám ki fényképez manapság, a gyorsan fejlődő digitális világban 5 éves géppel? Én. És egyéb gaztettekre is képes vagyok. Például kihelyezett vakukkal nem használom a TTL üzemmódot. A rend kedvéért azért megemlítem, hogy a kültéri fotóknál a próba kedvéért TTL üzemmódban is "mértem" a fényt.

 

 

A képhez használt felszerelés: Godox AD600B, Mikrosat Basic Parabox 120, Godox TT685, Godox X1, színszűrők.

 

Saját magammal szemben támasztott követelményeimnek ellentmondva, nem mutatom be az általam kipróbált Godox rendszer összes lehetőségét. Azon egyszerű oknál fogva, mert meghaladná ezen cikk terjedelmi korlátait.

 

Ám valami rögtön kiderül ebből a bevezetőből. Amennyiben a kedves olvasó a fotósok azon táborát gyarapítja, amelyik a fotográfia egyetlen ágát műveli, megszokott módszerei vannak a vakus világításra, akkor nyugodtan hátradőlhet, mert a Godox kütyük minden olyan funkcióra képesek, amit a mai fotósok 99%-a igénybe vesz munkája során. Nemcsak azt tudja, amire eddig szükséged volt, hanem fejlődésre, új módszerek használatára is lehetőséget ad.

 

Erre mondják, hogy túl sokat tud? Nem. Csak akkor tűnik így, amikor az ember önerőből, a kezelési utasításokat olvasva próbálja megfejteni, hogy "mitű' megy, mi hajcsa, oszt mi a magyarázat rája". Most akkor önerőből, vagy a kezelési utasításokból? Kínai termékeknél ez sokszor egy, és ugyanaz. Kétségtelen tény, hogy aki rádiós vezérlőt; beépített vevőegységes; TTL, HSS, és MULTI, azaz stroboszkóp villanásokra képes; második redőnyre szinkronizálható; akkumulátoros műtermi vakut tesz a kosarába, az általában tudja, mit akar. Messze nem soroltam fel minden képességét a rendszernek, de ha azzal kezdtem, hogy nem fér egy cikkbe, akkor ne várd, hogy egy mondatba beleférjen!

 

A most kipróbált rendszer legnagyobb, és számomra legérdekesebb része a GODOX AD600B vakuja. Nehéz megmondani, hogy ez egy rendszervaku, ami műtermi vakunak képzeli magát, vagy egy műtermi vaku, ami rendszervakut játszik. Nem mondhatjuk, hogy új kategória, hiszen létezik a piacon már hasonló, de a lényeg kiderült: ez egy hordozható, hálózati áramtól független készülék, mely rendelkezik mind a rendszervakuk, mind a műtermi vakuk előnyös tulajdonságaival. Kiegészíthető önmagával azonos márkájú, valamint a fényképezőgéppel azonos márkájú (kis-) rendszervakuval, és azonos márkájú adó- és vevőegység esetén akár teljesen idegen vakukkal is. Mindezek keresztbe-kasul kommunikálnak egymással, lehetőséget adva mindenféle működési mód, arány, és talány beállítására.

 

 

R.F.M.

 

A talány csak részben szóvicc. Igenis érdemes elolvasni a használati útmutatót. Ez mindenre igaz, de most elsősorban a Godox X1T rádiós vakuvezérlőre gondolok. Ergonómiailag szimpatikusnak, és egyszerűnek tűnik a használat a kütyü oldalán található két darab kapcsolóval, és az éppen elegendő méretű képernyő melletti három darab nyomógombbal, és egy tárcsával.

 

Csakhogy 2017-et írunk. A XXI. században élünk, amikor az emberiség évtizedekkel túl van rajta, hogy egy idegen égitestre tette a lábát. Igen, a Holdra-szállásra gondolok, és arra a Holdkompra, amit olyan számítógép vezérelt, melynek teljesítménye messze elmarad azon hétköznapi fotós eszközök számítástechnikai kapacitásától, amelyekről ez a cikk is szól. Ilyen lehetőségek mellett egyetlen gyártó - és halkan jegyzem meg: egyetlen vevő sem - elégszik meg egy-két beállítási lehetőséggel. Ennek eredményeképpen nem mindegy, hogy az adott gombot egyszer vagy kétszer, röviden vagy hosszan, hosszan vagy még hosszabban nyomjuk. Sőt nyomhatunk egyszerre kettőt is...

 

 

 

Ideje fényt derítenem a bekezdés címére. "Malay" a magyar tengerész (Capt. Minarik László) azon méltatlankodik, hogy a hajókonyhán, a kenyérsütő gépen több a gomb, mint a parancsnoki híd navigációs radarján, pedig arra is mindig ráteszi az R. F. M. matricát. RFM, azaz READ THE F...KING MANUAL! Teszi ezt azzal a céllal, hogy a tisztjei ne kezdjenek vad gombnyomogatásba, amíg nem tudják, hogy mit csinálnak. (http://hajoepites.blog.hu/) A Godox X1T vakuvezérlő a fent említett ominózus kenyérsütő ellenpólusa, mert a tervezők kevés gomb / sok funkció elképzelése kényszerít bennünket a buzgó önművelésre.

 

Amennyiben a vakukon beállítom, hogy melyik csoportban dolgozzanak, és melyik csatornán kommunikáljanak a gép vakupapucsába helyezett vezérlővel, többet hozzá sem kell nyúlnom a vakukhoz. Felsorolom neked, hogy a kézenfekvőkön túl, mint a teljesítmény, a csoport és a csatorna kiválasztás, milyen beállítások érhetők el a vakuvezérlőn. Hátha te is azok közé tartozol, akik szívesebben olvasnak ilyen cikkeket használati utasítások helyett. Sőt azon funkciókat is ide írom, amelyeket nem találsz a leírásban. (A "+" jel azt jelenti, hogy a két gomb egyszerre nyomva hívja elő a kívánt működést.)

CH/OK x 2: A beállítófény (Pilot / Modelling Light) be- és kikapcsolása távirányítással. (Praktikus.)

 

GR tartósan nyomva: a kijelzőn a csoportok villogni fognak. Ekkor az összes azonos módban lévő csoport teljesítménye egyszerre állítható a tárcsával. (Jó lehetőség, mert a csoportok arányai nem változnak, csak az expozíció.)

 

Power ON + MODE = megmutatja, melyik Firmware verzió fut a vezérlőn.

 

Power ON + CH/OK = RESET, vagyis visszatérés a gyári beállításokhoz. (Nekem jól jött, amikor megmakacsolta magát a vezérlő, és nem dolgozott a régi Canon vakummal. Ezt a visszaállítást elvégezve már tette a dolgát az elvárásoknak megfelelően.)

 

Power ON + GR = minden LCD jelzést megmutat, így ellenőrizhető, hogy működnek-e.

 

Ha már a gomboknál tartunk: A jeladó, és a vevőegység oldalán lévő főkapcsoló könnyen bekapcsolódhat, és lemerítheti az elemeket, mire a fotózás helyszínére érsz. Az eszközeimet szeretem védeni valami burkolattal a tárolás és főleg a szállítás alatt, és most éppen a puha burkolat okozta a meglepetést. A kicsiny kapcsoló pont a neoprén anyagba mélyedve tolódhatott bekapcsolt állapotba.

 

CH/OK tartósan nyomva (5 másodpercig): először feltűnik a CFn, majd áttér a második működési módba (MODE II). Ilyenkor nem a tárcsával (mint MODE I-ben), hanem a GR gombbal lehet váltani a csoportok között. Ezután használhatjuk a MODE gombot üzemmód váltáshoz, és a tárcsát a teljesítmény-szabályozáshoz.

 

CH/OK hosszan nyomva (2-3 másodpercig): CFn, azaz Custom Functions, tehát egyedi felhasználói beállítások. Itt a GR gombbal választom ki az átállítani kívánt Fn funkciót, majd a tárcsával kapcsolom ki, vagy be.

 

Fn00: 0-100us (0-10ms, azaz millisecundum). A kijelzőn megjelenik a "synchronization delay" ikon:. 

Sajnos a leírás nem egyértelmű, és szükséges némi agytorna annak megfejtéséhez, hogy mire ad lehetőséget a vezérlő ezen képessége. Elöljáróban annyit, hogy az én megfejtésem szerint a 0-100us azt jelenti, hogy a késleltetésre 10ms intervallumon belül, 100 lépésben van lehetőség.

 

Bizonyos netes forrás szerint imitálhatjuk a vezérlővel a második redőnyre szinkronizálást olyan géppel és vakuval, amelyek erre nem lennének képesek. Nem tűnik logikusnak - pontosabban elegendőnek ennyi késleltetés. Mindezt racionalista módon jelentem ki, nem empirikusan, mivel elmulasztottam kipróbálni. Mea Culpa... Az igazi problémát az okozza, hogy a kezelési útmutatóban "us" szerepel mértékegységként. Az "u" nem SI mértékegységrendszerben használatos prefixum. A leírás azonban - egy másik táblázatában - az állítási intervallumot 0-10ms, azaz 10 millisecundum-ban adja meg. Az pedig kevés, mert az mindössze tíz ezredmásodperc. Márpedig, ha mondjuk 1 másodperces expozíciós időnél a második redőnyre szándékozom szinkronizálni, akkor a vakunak a 96-98. századmásodpercben, azaz a 960-980. ezredmásodpercben illik villannia. Sőt már 1/60 sec záridőnél is kívül vagyunk a kínált állítási időtartamból, mivel már ott is 14 ezredmásodperccel a zár nyitása után kell villantani... Ez így nem stimmel. Annál is inkább, mert a második redőnyre szinkronizálást a 04-es funkció biztosítja. Ennyit a "bizonyos forrásról". Mindig is mondtam, hogy az internet legalább annyira veszélyes ingovány, mint amennyire hasznos könyvtár.

 

A másik lehetőség, amit érdemes végiggondolni, a vakuszinkron-sebesség kicselezése, a HyperSync. Amennyiben ez a funkció erre ad lehetőséget, az nagyra értékelendő kedvesség a kínai mérnököktől. Miről is van szó? Amikor vakuszinkron sebességet meghaladó zársebességeknél - rövidebb záridőknél - kívánunk vakuzni, akkor a mai DSLR gépekkel három lehetőségünk van. A HSS (High Speed Sync), a HyperSync, és a "HSS Hack".

 

A HSS esetén úgy nyújtja el a vaku a villanást, hogy az elektronika rendkívül gyors egymásutánban villogtatja a vakut, "lebegteti" a fényerőt. Erre csakis a teljesítmény beáldozásával lehet képes, tehát HSS üzemmódban nem áll rendelkezésre a vaku teljes ereje. A vaku pulzálása a zár nyitása előtt kezdődik, és a redőnypár lefutása után alszik ki. Ez a folyamat akár 10ms időtartamig is elnyújtja a fénykibocsájtást.

 

A HyperSync trükkje az, hogy kihasználja a vakuk villanásának időbeli lefutását. Egy vakuvillanás időbeli lefutása egy hirtelen felugrást követő fél haranggörbén történő teljesítményapadással ábrázolható. Vagyis a fénykibocsájtás így is időbe telik. A vakuk legnagyobb teljesítményénél ez az időtartam 7-10ms! Amennyiben ezt sikerül a zár lefutásához igazítani, akkor ha nem is egyenletes mértékben, de folyamatosan vakufényt kap a szenzor, végig, amíg a redőnyök előtte mozognak. Attól függően, hogy mi a prioritás, a vaku ilyenkor vagy előbb, vagy később kell villanjon a hagyományos szinkronizálásnál. Az én értelmezésem szerint éppen erre való a Godox vezérlő szinkron-késleltetése. Későbbi villanással biztosítható egyfajta HyperSync azokkal a gépekkel és vakukkal, melyek nem képesek a HSS-re. A legjobb eredményt kísérletezéssel lehet megtalálni.

 

A HSS Hack tulajdonképpen egy fapados HyperSync. Általában azt használja ki, hogy egyes gyártók vakuinak villanási ideje hosszabb másokénál, illetve az IGBT áramkörös vakukat maximális teljesítményre állítva használják, mert akkor megnő a villanási idejük.

 

( A késleltetés jól jöhet a második redőny helyzetétől függetlenül is, ha a téma mozgása miatt van rá szükség. Például, amikor egy vízcseppet egyszerre indítunk az exponálással, de nem akkor akarjuk megvilágítani, amikor esni kezd, hanem amikor eléri a vízfelszínt. Na ez jelenti csak az igazi kísérletezést!)

 

 

A képhez használt felszerelés: Godox AD600B, Godox TT685, Godox X1, Szűkítő méhsejtráccsal rendszervakuhoz.

 

Folytatom az egyénileg választható funkciókkal:

 

Fn 01: Ezt a funkciót aktiválva csak a központi érintkező dolgozik, amikor más márkájú fényképezőgépen használod a vezérlőt. A kijelzőn megjelenik a központi érintkező ikonja: .

Tanácsos bekapcsolni, amikor vaku-szinkronkábelt (PC csatlakozó) használsz. (Ez a beállítás megszünteti az energiatakarékossági célú automatikus kikapcsolást.)

Fn 02: A vaku Zoom-fejét állítja automata vagy manuális gyújtótávolság állásra, amikor vakut helyezel a vezérlő vakupapucsába.

Fn 03: A szinkroncsatlakozót ki- vagy bemeneti állapotba kapcsolja. IN - Amikor a fényképezőgép vakuszinkron csatlakozóján keresztül, szinkronkábelen át küldi a jelet a vezérlőnek. OU - amikor a vezérlőre vakut csatlakoztatsz.

Fn 04: Második redőnyre szinkronizálás. 30 másodperc és 1/30sec között működik. ON állásban a szinkron-késleltetés (Fn00) érvénytelen.

Fn 05: a vakuk legalacsonyabb teljesítmény határa: 1/256 vagy 1/128 a kijelzőn.

Fn 06: itt állíthatod be, hogy 3 vagy 5 csoport jelenjen meg a vezérlő kijelzőjén. 2012 előtti Canon gépekkel 5 helyett csak 3 csoportot vezérel. (A legújabb vázakkal is van értelme átállítani, ha csak három csoportba osztod a vakuidat, mert így egyszerűbb a kijelző kép.)

Fn 07: Godox vakuk újratöltési hangjelzése. Az alapbeállítás kikapcsolt. Felülírja a vakun kiválasztott beállítást!

Fn 08: ON állásban akkor is elküldi a beállított értékeket a vakunak, ha nem változtattunk rajtuk két exponálás között.

 

 

Elsőre feltűnt, hogy ez a vezérlő rendelkezik AF (Auto Focus) segédfénnyel. Sokat számít! Nagy bosszúság és hátráltató tényező, amikor az ember munka közben "sufnituning" megoldásokkal kénytelen küzdeni az élességállításért szegényes fényviszonyok között. Információim szerint SONY tulajdonosoknak mellőzniük kell, mert a gépük nem támogatja.

 

A másik fontos szempont egy vakuvezérlőnél a hatótávolság. A megbízható jeltovábbítás fizikai hátterének boncolgatása egy külön cikket is kitöltene, és bizonyos szempontból egészen a Titanic katasztrófájáig visszavezethető kérdés.

 

A minap egy barátomat éppen munka közben hagyta cserben egy másik 2,4GHz-es rádiós vezérlő márka, annak ellenére, hogy előrelátóan friss elemekkel használta őket, gondolva a nagy távolságra. Kérésére elvégeztünk egy távolság-tesztet, és mindhárom Godox vevő (az AD600B akkus vaku, az X1T adó- és vevőegysége, és a TT685 rendszervaku) megugrotta a 100 méteres akadályt. Úgy 120 méternél már bizonytalankodnak, de ilyen messziről már csak végszükség esetén használnám őket. Legjobban a rendszervaku bírta, az még kb. 140m távolságból is elvillant. Szép teljesítmény, különösen úgy, hogy a kütyük belsejében bújnak meg az antennáik, és a teszt idején 90% feletti volt a levegő páratartalma.

 

A Godox TT685 rendszervakut egymagában alig használtam. Éppen csak azért, hogy kipróbáljam a gépre helyezett állapotában a TTL működését. A vakuról elmondható, hogy jó építési minőségű, és nagyjából egyenértékű a Canon legerősebb rendszervakujával. Az egyetlen negatívum, ami az én kezeim közt kiderült, hogy az elemtartóján nehezen látható a helyes polaritás. Egy kis fehér festék csodákra képes, ahogy azt felismerte már a gyártó az X1T vezérlő újabb változatának gombjain.

 

A kisvaku mindenre képes, amit elvárhatunk tőle. TTL és HSS üzemmód gépről levéve is, második redőnyre szinkronizálás, MULTI (stroboszkóp) üzemmód, és manuális beállítások. Választható Master és Slave vakunak, mind Canon vakukkal kompatibilis optikai, mind GODOX rádiós vezérléssel. (Természetesen a megfelelő jelzésű vakut választva igaz ez a kompatibilitás a Nikon és a Sony márkákra is.) Figyelmesség a sok technikai részlettel terhelt fotósok felé a gyártótól, hogy a kijelző más színű Master (zöld) és (vöröses narancs) Slave módba állítva.

 

 

A képhez használt felszerelés: Godox AD600B, Godox TT685, Jinbei kör softbox rendszervakukhoz.

 

Szép dolog a TTL vakufénymérés, de engem nem tud meghatni, ha leveszem a vakut a gépről. Az már fizikailag nem az a helyzet, amit a gépbe épített fénymérő úgy láthat, ahogy én elképzeltem a világítást. Erre való a vaku-expozíció korrekció. Mondhatnám, hogy éppen annyi állítgatást igényel a TTL üzemmód, expozíció korrekcióval, mint a Manuális üzemmód teljesítményszabályzással, így csak ízlés dolga, melyiket választom. Ez eddig akár igaz is. Ám van egy bökkenő. A vaku-expozíciókorrekció csak +/- 3 Fé (fényérték) terjedelemben enged mozogni, míg a manuális üzemmód gyakorlatilag a vaku teljes teljesítményskáláját kihasználhatja. Mennyi is ez pontosan? Számoljunk egy kicsit! 1/1- azaz teljes kapacitás, 1/2 - félerő, majd 1/4 - 1/8 - 1/16 - 1/32 - 1/64 - 1/128, vagyis összesen 7 Fé tágasság. A Godox AD600B akkumulátoros vaku teljesítménye levehető akár 1/256-ra is. Vagyis 7-8 Fé áll szemben 6 fényértékkel? Nem. Hiszen ebben az összehasonlításban csak az egy irányba megtehető korrekciós lépések (fényértékek) számítanak. Az pedig csak 3 lehet TTL üzemmódban, míg manuálisan a vaku helyzetétől és teljesítmény beállításától függően akár a teljes fényerőtartomány.

 

Pár szó a HSS előnyeiről. A High Speed Syncronisation azt jelenti, hogy a vakuszinkron sebesség feletti, nagy zársebességeknél is használhatjuk a vakut. Általában rendszervakuktól várhatjuk el, melyek kommunikálnak a géppel, hogy éppen mit is csinálnak a zárlamellák. A Godox és más gyártók is felismerték annak fontosságát, hogy mindezt nagy teljesítményű, fényformálókkal gazdagon variálható vakukkal is megtehessük. Amikor erős napfény mellett szeretnénk a vakut használni, akkor már önmagában a sok napfény elég ok, hogy növeljük a zársebességet. Amikor a vakuhasználat limitálja a használható zársebességet, marad a rekeszelés a helyes expozíció beállítására. És az bizony nem mindig elég. Ilyenkor segíthet a szürke szűrő (ND szűrő). Ám az a vaku fényteljesítményét is csökkenti, és megnehezíti a kép keresőn keresztüli értékelését. A profi megoldás a HSS.

 

Létezik egy másik, szintén nem elhanyagolható ok a HSS használatára. Elképzelhető, hogy elérem a fénymennyiség szerint helyes expót a rekeszeléssel, de mi van, ha kis mélységélességű portrét akarok?

 

 

A fenti képen a kis mélységélesség eléréséhez szükség van a HSS képességre. A zársebesség 1/500 sec volt, míg a gép szinkronideje csak 1/250. A háttérre sütő nap miatt szükség van a nagy zársebességre, hogy fenntarthassam a kép jellegét a környezeti fények enyhe alul exponálásával, és a nyitott rekesszel biztosított sekély mélységélességgel. A képhez használt felszerelés: Godox AD600B, Mikrosat Basic Parabox 120, Godox TT685, Godox X1.

 

 

Godox AD600B akkumulátoros vaku építési minősége meggyőző, és az akkumulátorral együtt sem túl nagy. Bowens bajonettel rengeteg fényformáló közül válogathatunk. A villanása akár 30 másodpercig késleltethető. További képességei között említést érdemel a villanási idő kijelzése. Nem is akárhogy, hanem T0,1 módban! A legtöbb gyártó, és az általam ismert fénymérő a villanási időtartamot T0,5 módszerrel fejezi ki, azaz a vaku teljesítményének 50%-ánál méri a villanás idejét. Ennél sokkal hasznosabb a villanás teljes hosszát jobban megközelítő adat, amit a vakuk teljesítményének 10%-os szintjénél mérnek.

 

Az AD600B is tudja, amit a rendszervaku családtagja, vagyis az optikai TTL Slave módot Canon, Nikon, Sony és Godox eszközökkel, valamint a rádiós TTL Slave módot Godox vezérlővel és vakukkal. Érdekes, és ötletes megoldást kínál arra, amikor a 600Ws is kevés. Ekkor 2 darab AD600B csatlakoztatható kábelekkel egy H1200 villanófejhez. A lehetőségek száma tényleg óriási. Gyors mozgások megfagyasztása rövid villanási idővel, elnyújtott (HSS) villanás nagy zársebességek mellé, második redőnyre szinkronizálás, TTL, Multi, és Manuális üzemmódok, egészen 1/256 teljesítményig leszabályozva. Gyors újratöltés, LED beállítófény, ... és az is lehet, hogy kihagytam valamit. Ki bizony! Akár 30 másodpercig késleltethető a villanása.

 

 

 

Az akkumulátor egy feltöltésére 500 villanást számol a gyártó. Sajnos ezt nem tudtam tesztelni, mert a teljes feltöltöttségű Li-ion akkumulátor meg sem érezte a nagyjából 120 villanást, amit végeztem vele. Pedig volt benne erős fény mellett, hidegben való használat, majd több egymást követő stroboszkóp vakuzás is műteremben. A nap végén így is teljes töltöttséget jelzett a négy LED-ből álló töltöttség-jelző. Az újratöltési ciklusidőkre nincs panasz, sőt gyorsnak tűnik. Nem méricskéltem, csak a tapasztalataimra hagyatkozva állítom, hogy minden igényt kielégít.

Ugyan nem nyomtam, mint süket a csengőt, de akkor is tetszett, hogy nem kért időt túlmelegedés miatt a MULTI, azaz stroboszkóp vakuzások közben. Sem az AD600B, sem a TT685. Mert ezek párban dolgoztak. Éspedig szinkronban. Tehát azonos villanási szám, és frekvencia beállítása mellett egyszerre indultak az X1T vezérlő jelére.

 

 

A képhez használt felszerelés: Godox AD600B, Godox TT685, Godox X1, Canon 550EX, Szűkítő méhsejtráccsal rendszervakuhoz.

 

 

 

Az összes fent említett eszköz forrása:

Godox AD600B akkumulátoros vaku (https://mikrosat.hu/godoxad600b.html)

Godox X1 vakuvezérlő (adó és vevő) (https://mikrosat.hu/x1-c.html)

Godox TT685 rendszervaku (https://mikrosat.hu/tt685c.html)

Mikrosat Basic Parabox 120 (https://mikrosat.hu/Studio-felszereles/Softbox/Para-Dise-f-nyterel-k/120-basic-para.html)

Szűkítő méhsejtráccsal rendszervakuhoz (https://mikrosat.hu/Rendszervaku-tartozekok/rendszervaku-fenyformalok-es-szettek-202/rend-szuk-1806.html)

Jinbei kör softbox rendszervakukhoz (https://mikrosat.hu/Rendszervaku-tartozekok/rendszervaku-fenyformalok-es-szettek-202/jinbei-koer-softbox-rendszervakukhoz.html)

 

 

Köszönöm a felszerelést a Mikrosatnak, a fagyos és fáradalmas modellkedést Molnár Annának, a sminket Li Gi Rédli Ágnesnek, a stúdiót Petrovics Györgynek, és a segítséget a hatótávolság tesztben Makovinyi Zoltánnak.

 

 

Boros Ferenc

fotográfus

 

 

 

2 hozzászólás

  • Hozzászólás hivatkozás Boros Ferenc 2017. március 08., szerda 15:54 Írta: Boros Ferenc

    Szia Zoltán!

    Köszi az információkat. Hasznosak.

    A Godox eddigi teljesítményét látva, bízom benne, hogy a Firmware frissítés mihamarabb működőképessé teszi az AF segédfényt az új Canon-okon. Amennyiben így tesznek, remélem gondolnak majd a hamarosan megjelenő 6D Mark II-re is, ami a szóbeszéd szerint szintén DPAF (Dual Pixel Auto Focus) rendszerrel épül majd, mint az 5D Mark IV.

    Jelentés
  • Hozzászólás hivatkozás fotobese 2017. március 08., szerda 13:59 Írta: fotobese

    Szia!

    Köszi a cikket! Egy két apróság.
    A 2012 előtti gépekről:
    Én még mindig szeretnék ezekkel fotózni.. Használom ezt a rendszert 1D MKIV-el. Annyi a megkötés ,hogy vakucsoportokat nem lehet szétszedni egy csapatban megy csak. Egyébként tökéletesen működik a rendszer.
    II. Redőny:
    II. redőnyre való expó csak akkor működik a vázaimon ha Xc1-et FN04 on állásban van. Elképzelhető hogy egy pl. egy 5D MKIII ez nem probléma.

    A túl új gépekről (van ez is) a sajnos az AF segédfény nem működik 5D MKIV-en (valószínűleg 1Dx MKII-sem). Az új fókuszrendszer miatt szerintem legalább egy fél év amíg visszafejtik.. a FW frissítés nem vonatkozik rá, talán később (A régi vázon ez működik).

    Jelentés

Új hozzászólás

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.



Anti-spam: complete the taskJoomla CAPTCHA

RSS module